Mihály Arkangyal üzenetei 2.

 

M: Még egy érdekes dolog van, a mágia. Erről is szólj kérlek néhány szót.

Mihály: Igen, ez valóban lényeges, bár a rosszkívánságoknál már kifejtettem. Mint gondolom tudjátok, két részre osztjátok, feketére és fehérre. Persze ez csak a duális világotokban választható el így, de megjegyzem, még ott sem. Van mágia, és kész. Ez is a kívánságokon alapul, csak ebben az esetben nyomatékosabban kértek meg minket arra, hogy tegyünk meg dolgokat. Ezekhez tartoznak szertartások is, amik arra jók, hogy a tudatfelettiteket kijátsszátok, mert ha egyszer elfogadja a tudatotok, hogy valami igazán hat, az hatni is fog. Bizony, ha igazán elfogadjátok, hogy a csoki fogyaszt, akkor az valóban fogyasztani is fog titeket, de ehhez aztán nagyon el kell fogadni ám ezt. Ezért vannak a szertartások. Igazából semmi értelme nincs annak, hogy varázsigéket mormoljatok, vagy gyertyát gyújtsatok, meg szimbólumokat rajzolgassatok, vagy élőlényeket öljetek le, amik vérét felhasználjátok. Ezek csak mankók. Mind arra jók, hogy hatásukra olyan lelkiállapotba kerüljetek, hogy rávehessétek tudatfelettiteket arra, hogy engedélyezze nektek azt, hogy minket felkérjetek ilyen, merőben érdekes dolgokra. Ilyenkor néha olyan néven szólítotok minket, amik számotokra azt jelentik, hogy ördögöket hívtok, meg sötét erőket, szellemeket, démonokat. Kiábrándíthatlak benneteket, ilyenek nem léteznek. Ilyenkor is csak mi teljesítjük kéréseiteket. De már tudjátok, hogy a felelősség titeket terhel.

A te kérésedre elmondom azt is, hogy olyan sincs, hogy valakit megszállnak démonok, vagy az ördög, sem olyan, hogy valamiféle szent, vagy angyal tesz ilyet. Egyszerűen annyi történik, képesek vagytok befogadni információkat. Van, aki úgy teszi ezt, hogy kikapcsolja a tudatát, és engedi, hogy egy másik lény rajta keresztül nyilvánuljon meg. Mindegy, hogy ez tudatos, vagy sem. Ez is egy olyan dolog, hogy mindegy, hogy a törvényekkel tisztában vagy-e, a saját tudatlanságotok nem mentesít benneteket tetteitek következményeitől. Most bírálhattok, hogy ha tudattalanul fogadtok be bizonyos lényeket, akkor azért miért lennétek felelősek? Egyszerű. Ahogyan azt tudjátok, múltatok formálja jeleneteket. Vagyis, azért bizony nektek kell tenni, hogy egy ilyen dolog létrejöhessen. Valamiféle szertartással, vagyis önbecsapással eléritek, hogy tudatotok hajlandó legyen félreállni, és megengedni egy másik lénynek, hogy a testeteken keresztül megnyilvánuljon. Sokszor pont a legvallásosabb embereknek vannak ilyen tapasztalatai, és nem mindig angyalokkal, hanem démonoknak, ördögöknek mondott lényekkel. A nagy vallásos áhítattal eléritek, hogy ne a tudatosság vezéreljen titeket, hanem átadjátok magatokat valami olyan dolognak, amire igazából nincs szükségetek. Ez az önbecsapás egyik erőteljes megnyilvánulása. Aztán csodálkoztok, hogy ténylegesen is megtörténik az, amire vágytok, hogy ne önmagatok, hanem valami más legyen az, aki titeket irányít, meghatározza megnyilvánulásaitokat. Annyira szeretnétek, hogy rajtatok keresztül nyilvánuljon meg valaki, nálatok hatalmasabbnak vélt erő, hogy ténylegesen megtörténik, amikor az önámítással transzállapotot idéztek elő. Ennyi röviden a mágia, és a megszállottság. Van rá mód, nem egy meditáció van arra, hogyan fogadjunk be a tudatunkba, a testünkbe angyalokat. Ezek után gondoljátok végig, biztosan jók-e ezek nektek? Csak a saját felelősségetekre csináljátok. De hallom, van még kérdés.

M: Igen, ha már itt tartunk, a szellemidézésről is beszélj egy kicsit.

Mihály: Érdekes, hogy felteszel egy semmitmondó, teljesen általános kérdést, aztán vezetsz, hogyan fejtsem ki. Látom ám, de így is jó. Ha csak a leírt kérdésedre válaszolnék, akkor annyit mondanék, hogy igen, ez egy létező dolog. Persze ennél többre vagy kíváncsi, hát vezess csak, majd adom a válaszokat azokra a kérdéseidre is, amiket hangosan fel sem teszel.

Természetesen képesek vagytok kommunikálni elhunyt szeretteitekkel, vagy egyéb szellemekkel. Olyanokkal is, akiket ismertetek fizikai megtestesülésükben, és olyanokkal is, akiket nem. A kérdés itt is a tudatosság. Nem kell őket konkrétan megidézni. Az egész szellemidézés, csak egy nagy humbug, csakúgy, mint a mágia. De legalább megvan a sajátos következménye is. Azok fordulnak ilyen segédeszközökhöz, akik nem hisznek saját maguknak, saját képességeiknek, ettől nagyon korlátolt a tudatuk. Ők a kaland kedvéért hajlandóak arra, hogy erőszakkal rávegyék magukat arra, hogy szembenézzenek azzal a nagyon egyszerű ténnyel, hogy nem szakad meg az élet a fizikai test halálával. Ez olyan egyszerű, de sokan szeretitek bonyolítani az egyszerű dolgokat, mert ha valami egyszerű, akkor az már számotokra nem is érdekes, jobb, ha valami izgalmasabb van köré kerítve. Élvezitek, ahogyan megfeszülnek idegszálaitok, vagy éppen a félelemtől megmerevedtek, vagy éppen menekülnötök kell. Ezek izgalmas dolgok. Az ilyen izgalom a félelemből táplálkozik. Az az izgalom, ami a szeretetből táplálkozik, sokkal kellemesebb, mégis a félelemre vágytok, hát megteremtitek magatoknak.

Tehát a szellemidézés is egy olyan dolog, ami a félelemből táplálkozó izgalmat váltja ki belőletek, éppen ezért sokszor olyan lényeket hívtok, akik a félelemből táplálkoznak, attól jól megerősödnek, és mivel azt már kevesen tudjátok, hogyan lehet ezeket a lényeket elküldeni, onnantól kezdve, hogy őket hívtátok, akár egész életeteken át fognak titeket szipolyozni. De hát ti ezt szeretnétek, mert ennek az érdekében tettetek lépéseket, hát meg is adatik számotokra.

Vannak kísértet lakta házak is, persze csak addig, míg valaki el nem küldi ezeket a lényeket oda, ahová valók. Most gondolom az ördögűzőkre asszociáltok, és főleg a papokra, akik ilyet tudnak csinálni. Aranyosak vagytok, de sokszor ők csak rontanak a helyzeten. Ha sikerül olyan szertartást csinálniuk, amitől bennetek helyreáll a béke, megnyugodtok a szeretetben, és titokban sem vágytok az ilyen izgalmakra, akkor minden rendben, eltávoznak ezek a lények, meg persze ha képesek a papok rendesen elvezetni őket, akkor. Amíg ez nem így van, addig bizony ki lesztek téve a szellemek zaklatásának. Természetesen nincs szükségetek sem papokra, sem egyéb közvetítőre, egyszerűen csak magatokban kell helyreraknotok a dolgokat. Tudatosodással ezek a zavaró lények is kiszűrhetők. Nem hallottam még olyat, hogy igazi, fejlett, nagymestereket szellemek zargattak volna. Olyan van, hogy próbára teszi önmagát, hogy képes-e a szeretetet megtartani minden körülmények között, de ennyi és nem több.

M: Mit tanácsolsz nekünk ezek után, kedves Mihály?

Mihály: Azt majd elmondom mindenkinek, akit érdekel, személyesen.

M: Ez egy óriási téma, és tudom, hogy mindenkinek személyesen érdemes megélnie. Csodálatos élmény, amikor valóban speciálisan a saját esetünkre kapjuk meg a választ, így nem is erőltetem, hogy Mihály Arkangyal általánosságokkal szórakoztasson minket. Aki mégis ilyenekre vágyik, ahelyett, hogy személyesen beszélné ezt meg vele, vagy mással, annak vannak a neve alatt futó „közvetítések”, amik hemzsegnek az efféle, fejlődést célzó általánosságokkal…

Mihály Arkangyal üzenetei 1.

 

Az angyali beavatkozásról

M: Kérlek, mondd meg nekem, hogyan viszonyulsz a neved alatt megjelenő üzenetekhez.

Mihály: Tudod, ez az egész beszélgetés úgy zajlik az emberek és az angyalok között, hogy az emberek kérdeznek, mi pedig válaszolunk. Mi mindig teljesen őszinték vagyunk, kimerítően válaszolunk minden egyes kérdésre. Nincs egónk, ami megszűrje az átadásra szánt információt. És bizony nem is nézzük, hogy kinek mit adunk át, olyan szempontból, hogy az illető érett-e rá, vagy sem. Ez nekünk nem dolgunk. És nem is vállaljuk ezért e felelősséget, mert ez sem feladatunk. A mi feladatunk az, hogy amit kértek, az megadasson nektek. Visszatérve az alapkérdésre, engem nem zavarnak a nevem alatt futó üzenetek, akkor sem, ha a valóságtartalmuk elenyésző, vagy éppen téves információt közölnek, ami esetleg nem, hogy nem segíti az embereket, hanem éppen eltéríti őket a fejlődéstől. Ez nem az én felelősségem, mint azt már kifejtettem. Aki nem áll készen arra, hogy elnavigálja magát az információáradatban, és kiszűrje belőlük azokat, amik ténylegesen előremozdítják a fejlődését, az bizonyára nem is akar igazán fejlődni, valószínű, hogy élvezi a tévelygést. Mindannyian a saját fejlődésetekért, életetekért vagytok igazán felelősek. Nem érdemes ráfognotok senkire, hogy azért nem sikerül lépéseket tennetek előre, mert az információk hátráltattak. Amikor majd megvizsgáljátok életeteket egy magasabb szemszögből, akkor világossá fog válni a számotokra, hogy kizárólag ti alakítottátok úgy a sorsotokat, ahogyan az alakult, nem pedig más. Ha ezt nem értitek, vagy nem hiszitek, akkor az is a ti felelősségetek, eljön az idő, amikor érteni fogjátok ezt. Olyankor már erre a megtestesülésetekre nézve ez késő bánat lesz, de majd betervezitek, hogy a következő életetekben jobban felfigyeltek a jelekre. Aztán, hogy mi történik, megint csak rajtatok áll. Nem érdemes hibáztatnotok senkit, magatokat sem, egyszerűen éljetek úgy, ahogyan szeretnétek. Teremtsétek meg magatoknak azokat a tapasztalatokat, amikre vágytok. Egy szabály van, az ok és okozat. Ha mi segítünk nektek, az is a ti kérésetekre, a ti felelősségetekre történik.

M: Ez hogyhogy nem beavatkozás?

Mihály: Ne aggódj, a Teremtő minden egyes embernél személyre szabottan elrendezte ezt. Igaz, hogy mi átadunk minden információt, de csak azokat a részeket képesek az emberek ezekből megérteni, amit a tudatuk be tud fogadni. Most például veled beszélgetek, te értesz, amit értesz, aztán, hogy mit adsz tovább ebből embertársaidnak, az viszont már a te felelősséged. Nem az én bajom, ha olyan információhoz juttatsz más embereket, aminek a befogadására nem állnak készen. Így van ez minden csatornázóval is. Olyan információkhoz jutnak, amiket meg képesek érteni, aztán, hogy ezekkel az információkkal mit kezdenek, az már az ő dolguk, nem a mi felelősségünk. Egyébként is, az információ mindenütt ott van, mindenki számára elérhető, a kérdés, hogy ki mire nyitott.

M: Még azt is fejtsd ki kérlek, hogy ha a ti feladatotok az, hogy amit kérünk megadasson nekünk, akkor például, miért nem nyeri meg az összes ember a LOTTÓ-t, aki ezt kéri?

Mihály: Igen, ez már kérdés a javából. Tudnotok, kell, hogy a teremtés 3 szinten zajlik. Tudatalatti, tudatos, és tudatfeletti szinten egyszerre, ezek összehangolásával. Amikor kértek valamit a tudatotokkal, akkor beleszól a tudatalattitok az elraktározott ez életbeli, és előző életbeli tapasztalatokkal, vállalásokkal, félelmekkel, stb.-vel. És beleszól a tudatfelettitek is, aki pontosan tudja, hogy az ebben az életben vállalt feladatokba beleillik-e a kérés, azt megváltoztatja, előmozdítja, vagy akadályozza-e. Ha minden összecseng, akkor segítünk nektek megteremteni azt, amit kértek tőlünk, ha valamelyik tényező ellenáll, akkor nem segíthetünk nektek. Persze nem kötelező minket bevonni a teremtés folyamatába, csak ti szeretitek a közvetítőket, így aztán sokszor fordultok hozzánk. Majd erre is kitérek, de még annyit tudnotok kell, hogy van olyan is, amikor felsőbb tudatotok kér meg minket, hogy bizonyos szituációkat segítsünk megteremteni a számotokra, amivel előremozdulhat fejlődésetek, vagy egyszerűen beterveztétek. Ilyenkor anélkül, hogy tudatotokkal egyeztetne, belekerülhettek olyan helyzetekbe, amikor nem is tudjátok mivel érdemeltétek ki ezt a nagy áldást, vagy ezt a nagy csapást. Persze érdemes tudnotok, hogy mivel mi nem a duális világ szabályai szerint működünk, így nincs jogunk, sem képességünk felülbírálni a kéréseiteket. Mi mindent megteszünk, amit kértek tőlünk, aztán a következményeket persze ti viselitek.

Kérhettek tőlünk olyat, ahogyan ezt sokszor meg is teszitek, hogy segítsünk nektek kigyógyulni betegségekből, vagy mentsük meg haldokló társaitok életét. Amennyiben szükségetek van ezen tapasztalatokra, meg is fogjuk tenni. Elvesszük a betegséget, anélkül, hogy ti meg is oldottátok volna azt a feladatot, amire a betegség utalt, vagy segítünk, hogy erővel visszatartsunk olyan lelket, aki már szeretne távozni. Az is biztos, hogy a következményei az ilyen kéréseknek sem maradnak el, aztán sokszor panaszkodtok, hogy ti nem egészen így gondoltátok, mert akit visszahoztunk a halálból, nem köszöni ezt meg nektek, és olybá tűnik, hogy rajtatok áll bosszút a sors, pedig csak jót akartatok. Mi úgy gondoljuk, hogy szükségetek van rengeteg tapasztalatra, ami aztán segíti a fejlődéseteket. Minél több feladatot oldotok meg, annál tudatosabbak lesztek, így mi a legnagyobb szeretettel hajtjuk végre azokat a kéréseket, amivel hozzánk fordultok. Ha elvettük egy betegségeteket, akkor nagy valószínűséggel a következmény az lesz, hogy sokkal nagyobb betegséggel, vagy bajjal kell szembenéznetek. De ez is a fejlődéseteket szolgálja.

Azt is értsétek meg, hogy az összes ilyen kifejezés, mint baj, gond, csak azért kerül leírásra, hogy könnyebben megértsétek, miről beszélek nektek. Nálunk nincsenek gondok, bajok, szerencsétlenségek, csak áldások, feladatok, olyan dolgok, amik segítik fejlődéseteket. Az, hogy ti ezeket az áldásokat hogyan élitek meg, nehézségként, feladatnak, vagy hatalmas bajnak, az már megint nem a mi hatáskörünk, csak a tiétek.

M: Nagyon szegényes a nyelvi kifejezőeszköz arra, hogy rendesen le tudjam írni a kapott információkat, így természetes, hogy olyan az üzenet, amilyen. Tele van a mi duális világunkban ható kifejezésekkel. Igyekszem tehetségemhez mérten a legpontosabb információkat átadni, mégis sokszor a nyelvi kifejezés csapdájába kerülök. A könnyebb érthetőség kedvéért szemléltetem a duális világban ható példákon keresztül Mihály Arkangyal mondandóját. Más nyelven talán még nehezebb lenne, élvezzük saját nyelvünk áldásait, és inkább az írásból áradó érzések lehetnek segítő jellegűek, nem a puszta szavak. Ajánlom, hogy a pontos kép érdekében mindenki, aki akar, meditáljon rá ezekre a témákra, akkor biztosan személyre szabottabb információkhoz juthattok, mint az írásaimon keresztül. Tekintsetek ezekre úgy, mint olyan példákra, amikből ihletet meríthettek, amik újabb és újabb kérdéseket vethetnek fel, amikről aztán kikérdezhetitek angyali segítőiteket, vagy akit szeretnétek.

Most beszélj még egy kicsit nekünk az angyali beavatkozásról, kérlek, kedves Mihály Arkangyal!

Mihály: Rendben. Szerintem jó az, ha letisztázódnak bizonyos dolgok. Amiről még beszélnék, azt igazából már leírtad, de fontosnak tartom, hogy ténylegesen tudatosítsam az emberekben. Nagyon fontos az, hogy sokkal jobban jártok, ha közvetlenül velünk beszéltek, mintha közvetítőket használtok. Úgy tűnhet, hogy a Médium ellen beszélek. Persze aranyos, hogy mindezt leírja, de ezekről a dolgokról személyesen vele beszélgetek, nem pedig veletek. Szívesen osztok meg veletek is információt, és akkor biztos, hogy azt kapjátok, amire igazán kíváncsiak vagytok, nem pedig mást. Azért megjegyzem, hogy nem érdemes nagyon bírálni azt, aki próbál megszólaltatni tiszta csatornaként magasan fejlett lényeket. Rögtön fel lehet ismerni, melyik üzenet az, aminek köze lehet hozzánk. Mi biztos nem reklámozzuk, hogy megmentünk titeket anélkül, hogy ti bármit is tennétek. Ebben az esetben nem elég az, hogy a tudatfelettitek mit határozott. Ez az az eset, amikor, ha az van nektek elrendelve, azt terveztétek be, hogy spirituálisan óriásit fejlődjetek ebben az életetekben, hogy akár dimenziót ugorjatok, olyan hatalmas tudati fejlődést produkáljatok, akkor a tudatfelettitek nem avatkozik be oly módon, hogy annak ellenére, hogy loptok, csaltok, hazudtok, gyilkoltok, egyik napról a másikra egy magasabb dimenzióban találjátok magatokat. Ez egy olyan eset, amikor elétek hozza azokat a feladatokat, amiket meg kell oldanotok, hogy mindez az eltervezett hatalmas fejlődés megtörténhessen. És még egy sor tesztelésnek is ki fog tenni benneteket, hogy valóban elértétek-e azt a tudatossági szintet, ami felfelé vezet.

Vannak olyan dolgok, amit nem elég kérnetek, hanem bizony tennetek is kell annak érdekében, hogy a vágyott esemény bekövetkezhessen. Ami még lényeges, hogy nem is sejtitek, hogy mennyi mindent kértek tőlünk, félig tudatosan, félig úgy, hogy igazán oda sem figyeltek, csak automatikusan reagáltok egy titeket ért akcióra. Igazán előrevivő lenne, ha ezek számát lecsökkentenétek. Most arra gondolok, hogy amikor úgy érzitek, valaki bántott titeket, akkor egy pillanat alatt olyat kértek félig tudattalanul, automatikusan, hogy dögöljön meg, menjen az édesanyja bizonyos testrészébe, és sorolhatnám. Ilyenkor még káromkodtok is, holott összességében akkora nagy dolog nem történhet veletek, csak a hozzáállásotok érdekes egy kissé. Érdemes lenne ezekre odafigyelni, hogy vajon tényleg akarnátok-e, hogy ezek az átkozódások megtörténjenek, akkor is, amikor már elszállt a haragotok? Vagy még egy szűrő, ti magatok akarjátok-e, hogy megtörténjen veletek az, amit indulatból másnak kívántatok? Ismeritek a mondást, csak az kívánd másnak, ami magadnak is kívánnál. A tudatalattitok ismeri azt a titkot, amit a tudatotok sokatoknál még csak nem is sejt, hogy mind egyek vagytok. Ilyenkor az, aki megvéd titeket a hirtelen visszacsapódó hatástól, hogy mégse teljesüljön a kétes kívánság, és túlélje a kedves kérést az, aki kapta, a tudatfelettitek. Nem kell aggódnotok, természetesen az ilyen kívánság következményei nem maradnak el. Egyszerűen bevonzzátok a hatást, mert a gondolatoknak is teremtő ereje van. Sokszor nem értitek, hogy miért „ver titeket a sors”. Talán most egy kicsit érthetőbbé válik a számotokra.