M: Még egy érdekes dolog van, a mágia. Erről is szólj kérlek néhány szót.
Mihály: Igen, ez valóban lényeges, bár a rosszkívánságoknál már kifejtettem. Mint gondolom tudjátok, két részre osztjátok, feketére és fehérre. Persze ez csak a duális világotokban választható el így, de megjegyzem, még ott sem. Van mágia, és kész. Ez is a kívánságokon alapul, csak ebben az esetben nyomatékosabban kértek meg minket arra, hogy tegyünk meg dolgokat. Ezekhez tartoznak szertartások is, amik arra jók, hogy a tudatfelettiteket kijátsszátok, mert ha egyszer elfogadja a tudatotok, hogy valami igazán hat, az hatni is fog. Bizony, ha igazán elfogadjátok, hogy a csoki fogyaszt, akkor az valóban fogyasztani is fog titeket, de ehhez aztán nagyon el kell fogadni ám ezt. Ezért vannak a szertartások. Igazából semmi értelme nincs annak, hogy varázsigéket mormoljatok, vagy gyertyát gyújtsatok, meg szimbólumokat rajzolgassatok, vagy élőlényeket öljetek le, amik vérét felhasználjátok. Ezek csak mankók. Mind arra jók, hogy hatásukra olyan lelkiállapotba kerüljetek, hogy rávehessétek tudatfelettiteket arra, hogy engedélyezze nektek azt, hogy minket felkérjetek ilyen, merőben érdekes dolgokra. Ilyenkor néha olyan néven szólítotok minket, amik számotokra azt jelentik, hogy ördögöket hívtok, meg sötét erőket, szellemeket, démonokat. Kiábrándíthatlak benneteket, ilyenek nem léteznek. Ilyenkor is csak mi teljesítjük kéréseiteket. De már tudjátok, hogy a felelősség titeket terhel.
A te kérésedre elmondom azt is, hogy olyan sincs, hogy valakit megszállnak démonok, vagy az ördög, sem olyan, hogy valamiféle szent, vagy angyal tesz ilyet. Egyszerűen annyi történik, képesek vagytok befogadni információkat. Van, aki úgy teszi ezt, hogy kikapcsolja a tudatát, és engedi, hogy egy másik lény rajta keresztül nyilvánuljon meg. Mindegy, hogy ez tudatos, vagy sem. Ez is egy olyan dolog, hogy mindegy, hogy a törvényekkel tisztában vagy-e, a saját tudatlanságotok nem mentesít benneteket tetteitek következményeitől. Most bírálhattok, hogy ha tudattalanul fogadtok be bizonyos lényeket, akkor azért miért lennétek felelősek? Egyszerű. Ahogyan azt tudjátok, múltatok formálja jeleneteket. Vagyis, azért bizony nektek kell tenni, hogy egy ilyen dolog létrejöhessen. Valamiféle szertartással, vagyis önbecsapással eléritek, hogy tudatotok hajlandó legyen félreállni, és megengedni egy másik lénynek, hogy a testeteken keresztül megnyilvánuljon. Sokszor pont a legvallásosabb embereknek vannak ilyen tapasztalatai, és nem mindig angyalokkal, hanem démonoknak, ördögöknek mondott lényekkel. A nagy vallásos áhítattal eléritek, hogy ne a tudatosság vezéreljen titeket, hanem átadjátok magatokat valami olyan dolognak, amire igazából nincs szükségetek. Ez az önbecsapás egyik erőteljes megnyilvánulása. Aztán csodálkoztok, hogy ténylegesen is megtörténik az, amire vágytok, hogy ne önmagatok, hanem valami más legyen az, aki titeket irányít, meghatározza megnyilvánulásaitokat. Annyira szeretnétek, hogy rajtatok keresztül nyilvánuljon meg valaki, nálatok hatalmasabbnak vélt erő, hogy ténylegesen megtörténik, amikor az önámítással transzállapotot idéztek elő. Ennyi röviden a mágia, és a megszállottság. Van rá mód, nem egy meditáció van arra, hogyan fogadjunk be a tudatunkba, a testünkbe angyalokat. Ezek után gondoljátok végig, biztosan jók-e ezek nektek? Csak a saját felelősségetekre csináljátok. De hallom, van még kérdés.
M: Igen, ha már itt tartunk, a szellemidézésről is beszélj egy kicsit.
Mihály: Érdekes, hogy felteszel egy semmitmondó, teljesen általános kérdést, aztán vezetsz, hogyan fejtsem ki. Látom ám, de így is jó. Ha csak a leírt kérdésedre válaszolnék, akkor annyit mondanék, hogy igen, ez egy létező dolog. Persze ennél többre vagy kíváncsi, hát vezess csak, majd adom a válaszokat azokra a kérdéseidre is, amiket hangosan fel sem teszel.
Természetesen képesek vagytok kommunikálni elhunyt szeretteitekkel, vagy egyéb szellemekkel. Olyanokkal is, akiket ismertetek fizikai megtestesülésükben, és olyanokkal is, akiket nem. A kérdés itt is a tudatosság. Nem kell őket konkrétan megidézni. Az egész szellemidézés, csak egy nagy humbug, csakúgy, mint a mágia. De legalább megvan a sajátos következménye is. Azok fordulnak ilyen segédeszközökhöz, akik nem hisznek saját maguknak, saját képességeiknek, ettől nagyon korlátolt a tudatuk. Ők a kaland kedvéért hajlandóak arra, hogy erőszakkal rávegyék magukat arra, hogy szembenézzenek azzal a nagyon egyszerű ténnyel, hogy nem szakad meg az élet a fizikai test halálával. Ez olyan egyszerű, de sokan szeretitek bonyolítani az egyszerű dolgokat, mert ha valami egyszerű, akkor az már számotokra nem is érdekes, jobb, ha valami izgalmasabb van köré kerítve. Élvezitek, ahogyan megfeszülnek idegszálaitok, vagy éppen a félelemtől megmerevedtek, vagy éppen menekülnötök kell. Ezek izgalmas dolgok. Az ilyen izgalom a félelemből táplálkozik. Az az izgalom, ami a szeretetből táplálkozik, sokkal kellemesebb, mégis a félelemre vágytok, hát megteremtitek magatoknak.
Tehát a szellemidézés is egy olyan dolog, ami a félelemből táplálkozó izgalmat váltja ki belőletek, éppen ezért sokszor olyan lényeket hívtok, akik a félelemből táplálkoznak, attól jól megerősödnek, és mivel azt már kevesen tudjátok, hogyan lehet ezeket a lényeket elküldeni, onnantól kezdve, hogy őket hívtátok, akár egész életeteken át fognak titeket szipolyozni. De hát ti ezt szeretnétek, mert ennek az érdekében tettetek lépéseket, hát meg is adatik számotokra.
Vannak kísértet lakta házak is, persze csak addig, míg valaki el nem küldi ezeket a lényeket oda, ahová valók. Most gondolom az ördögűzőkre asszociáltok, és főleg a papokra, akik ilyet tudnak csinálni. Aranyosak vagytok, de sokszor ők csak rontanak a helyzeten. Ha sikerül olyan szertartást csinálniuk, amitől bennetek helyreáll a béke, megnyugodtok a szeretetben, és titokban sem vágytok az ilyen izgalmakra, akkor minden rendben, eltávoznak ezek a lények, meg persze ha képesek a papok rendesen elvezetni őket, akkor. Amíg ez nem így van, addig bizony ki lesztek téve a szellemek zaklatásának. Természetesen nincs szükségetek sem papokra, sem egyéb közvetítőre, egyszerűen csak magatokban kell helyreraknotok a dolgokat. Tudatosodással ezek a zavaró lények is kiszűrhetők. Nem hallottam még olyat, hogy igazi, fejlett, nagymestereket szellemek zargattak volna. Olyan van, hogy próbára teszi önmagát, hogy képes-e a szeretetet megtartani minden körülmények között, de ennyi és nem több.
M: Mit tanácsolsz nekünk ezek után, kedves Mihály?
Mihály: Azt majd elmondom mindenkinek, akit érdekel, személyesen.
M: Ez egy óriási téma, és tudom, hogy mindenkinek személyesen érdemes megélnie. Csodálatos élmény, amikor valóban speciálisan a saját esetünkre kapjuk meg a választ, így nem is erőltetem, hogy Mihály Arkangyal általánosságokkal szórakoztasson minket. Aki mégis ilyenekre vágyik, ahelyett, hogy személyesen beszélné ezt meg vele, vagy mással, annak vannak a neve alatt futó „közvetítések”, amik hemzsegnek az efféle, fejlődést célzó általánosságokkal…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése