Földanya és Zilon beszélgetései 4.

 

F: Szerintem eljött az idő, hogy ismét megnyilatkozzunk az embereknek. Most már folyamatosan érezhetőek lesznek a változások. Folyamatosan emelem a rezgésszintemet, amíg el nem éri a 4. dimenziót. Ami most új, hogy a Fény Szövetségének segítségével sikerült feltérképezni az alagútrendszereket. Egész más ám így, holografikusan kivetítve látnom, mint csak magamon érzékelnem. Az itt maradt három szíriuszi segítségével pontosan kielemeztük, hogy melyik milyen hatással bír, mit hova építettek. Ez azért fontos a számomra, mert könnyebben tudom koordinálni, hogy melyikeket lehet egyszerűbben, és melyikeket bonyolultabb feltárni, esetleg melyikeket kell megsemmisíteni, és milyen módon.

Hozzátenném, jó munkát végeztek elnyomóítok, a legtöbb alagutat, ami a belső földre vezet, lezárták, és valamiféle fegyverraktárt telepítettek bele. Ezeket szeretném megszüntetni, megsemmisíteni, hogy ismét szabadon áramolhasson a levegő bentről ki, és vissza. Természetesen ezeknek az alagutaknak eddig megfelelő volt a szellőzése, de azért sikerült ezekkel a fegyveres objektumokkal belezavarni a rendszereimbe, az biztos. Már ki is adtam a parancsot, hogy fokozatosan számolják fel, legfőképpen távolítsák el ezeket a raktárakat, kutatólaboratóriumokat, mert ezekre egyszerűen nincs szükség. Az a helyzet, hogy ezek a létesítmények bezavarnak az energiamintázatomba, főleg talán ezért is hozták létre ezeket. Ennek vége lesz. Ez egy olyan dolog, amivel az embereknek nincs sok dolga. Azok a kutatók, akik ezeken a földalatti bázisokon dolgoztak, megtehetik, hogy elétek tárják, hogy eddig mivel foglalkoztak. Zilonnal megbeszéltük, hogy lehetőséget nem kapnak másra, mert szembesülni fognak tetteik következményeivel. Részben ez azt is fogja jelenteni, hogy elszabadulnak itt-ott pusztító járványok, főleg olyan alapúak, amiket már régen elfelejtettetek, és a szervezetetek is elfelejtette. Ezek a járványok szelekciós jellegűek lesznek. Csak azokra fognak hatni, akiknek át kell esni egy ilyen élményen, tetteik következményeképpen.

Z: Mára már teljesen eltöröltem az ok és okozat közti várakozást. Ez gondolom eleinte elég furcsa és ijesztő lesz a számotokra, de mint mondtam, aztán viszont nagyon jól fogjátok tudni alkalmazni szellemi fejlődésetekben. A vírusokra visszatérve, nem lesz elég, hogy elszabadul néhány ellenszernélküli organizmus, de természetesen ezek tovább is fognak mutálódni, egészen addig, míg feladatukat be nem teljesítik. Ezek a mikroorganizmusok nem mind az emberiséget hivatottak megtizedelni. Lesznek olyanok, amelyek a nem használt házakat bontják le, de erről már beszéltünk.

Rengeteg dolog megváltozott, mióta elkezdtünk Földanyával együtt dolgozni. Fontosnak tartom, hogy tudjátok, nem lesz semmiféle hatalmas világvége, semmi konkrét katasztrófa. Egyszerűen elkezdődik az új kor, és ti ebből eleinte semmit nem fogtok észlelni, csak idővel. Így hiába is reménykedtetek drasztikus változásokban, járjatok el dolgozni, mint eddig, hogy megkaphassátok a munkátok utáni juttatásokat. Fizessétek be az adót, stb. De megnyugodhattok, ez a pénzügyi rendszer teljesen rosszul működik, és össze is fog omlani hamarosan. Addig viszont ne szúrjatok ki magatokkal, mert mindannyian megtapasztaljátok tetteitek következményeit.

Ami fontos, hogy eltöröltem az elnyomóitok szerződését, vagyis végre távozhatnak. Remélem tudjátok, hogy 6. dimenziós, igazából nagyon is szerető lények uralkodtak rajtatok, akik azért vállalták ezt a számukra is kellemetlen feladatot, mert Jahve, az előző Társteremtő erre kényszerítette őket. Végre megszabadítottam őket, és tőlük is megszabadulhat hamarosan a Föld. Akkor végre az alagútrendszereket is ki tudjuk pucolni biztonságosan. Ne lepődjetek meg, ha néhányatok felszálló űrhajókra lesz figyelmes, csak elnyomóitok távoznak. Ők is szembesülnek tetteik következményeivel, ahogyan politikusaitok is. Ez talán egy kis vigasz nektek is. Mindannyian megkapják azt, amit megérdemelnek. De nem csak ők, hanem ti is. Éljetek ezek fényében. Előttünk nincsenek titkaitok, még ha magatok előtt vannak is.

Az is érdekes lesz, hogy a belső földiek is kénytelenek lesznek integrálódni közétek, bár annyira nem akarják, már most elrejtőztek előletek hegyekben, és barlangokban, ettől még előfordulhat, hogy találkoztok velük. Legyetek velük türelmesek, nagyon bölcsek, rengeteget tanulhattok tőlük. És legyetek velük tiszteletteljesek, megérdemlik, még akkor is, ha nem akarják felvállalni nyíltan tanításotokat. Ne hibáztassátok őket ezért, hanem nézzetek magatokban, és megláthatjátok az okát zárkózottságuknak. Összességében sajnos egyelőre nem vagytok alkalmasak, felkészültek arra, hogy befogadjátok tanításaikat. Majd mikor már eléggé felfejlesztitek magatokat, akkor megváltozik a kollektív tudathálótok mintázata. Amikor majd olyan lesz, hogy láthatóvá válik az, hogy sikerült magasabb tudatszintet, erőteljesebb nyíltságot elérnetek, meg fognak titeket keresni. Ebből is az látszik, hogy magatokat fejlesszétek, ha haladni szeretnétek. Amikor ebben megteszitek a magatok dolgát, a segítség is fog jönni, ez már megint az ok és okozat törvénye. De úgy is fogalmazhatok, hogy segíts magadon, az Isten is megsegít. Ez is hasonló, az önfejlesztés szempontjából meg analóg.

Lesznek katasztrófák is a Földön, de akkor sem egyik napról a másikra alakul át minden. Ez most már a közös döntésünkkel inkább egy hosszabb folyamattá vált, nem kell nagy csapásoktól tartanotok, csak tetteitek következményeitől. De attól se féljetek külön, teremtsetek. Visszakaptátok teremtő erőtöket, most már ezt sem korlátozzák törvények. Egyre inkább önmagatok lehettek, de tudjátok, hogy sokkal többek vagytok, mint azt most tudjátok, vagy tudni vélitek magatokról. Egyszerűen csodálatosak vagytok, megismételhetetlenek, teljesen egyediek. Fogadjátok el egymást, hogy mindannyian egy-egy kis igazgyöngyök vagytok egy-egy kagylóba zárva. Tárjátok fel értékeiteket, mutassátok meg azokat magatoknak, és másnak is, kezdjetek el tündökölni. Nem tudok ennél jobban fogalmazni. Többé már nem vagytok lealázott népek, csak akkor lesztek lealázva, ha ezt akarjátok. Változtassátok meg régi szokásaitokat, hogy részesei legyetek egy új, csodásabb, szebb valóságnak.

F: Zilon, ezt nagyon lelkesítően fogalmaztad meg. Remélem, a sok szapulás után végre felfogják, megértik az emberek, hogy mellettük, értük, nem pedig ellenük vagyunk. Igenis fontos számunkra a fejlődésük. Akkor is így van, ha sokuk más helyre, vagyis bolygóra fog távozni, mert nem lesz képes a magasabb rezgést elviselni. Akkor is fontos marad a fejlődésük, mert nem akarjuk, hogy kínlódjanak egy olyan helyen, ami számukra nem megfelelő. Olyan helyre fognak az ilyen emberek leszületni, ahol megtalálhatják számításaikat, de ezt már mondtam. A lényeg, hogy számít a fejlődésetek, akarjuk, hogy nektek is jó legyen az életetek, de azt is szeretnénk, ha emiatt az én, vagy a mi életünk sem lenne pokol. Minden együttélésben kompromisszumokat kell hozni. Ez most szintén az az emberiség felé. Ha nem akarnék kompromisszumot, akkor csak csinálnék egy törlést, és várhatnánk pár milliárd évet, amíg ismét kialakul rajtam az értelmes élet. Végül is mi az nekem, ha egyszer halhatatlan vagyok?

Mégis látnotok kell jó szándékunkat irányotokba. Szeretném, ha tudnátok, éreznétek, hogy maximálisan támogatunk benneteket. Ti is tegyetek magatokért, és mutassatok hajlandóságot arra, hogy velem szemben is jók a szándékaitok. Akkor együtt tudunk fejlődni a továbbiakban, mert ez lesz tetteitek következménye. Ha nem vagytok hajlandóak engem is figyelembe venni, annak is meg lesz a maga következménye. Zilonnak hála, most már erre sem kell évmilliókat várnom, a hatás akár azonnali lehet.

És itt kanyarodok vissza az alagútrendszerekhez. Amikor ezeket az akadályokat is elhárítjuk, akkor megint tudunk változtatni az energetikámon, hogy azzal kiegyensúlyozzuk az időjárást, rendbe rakjunk rengeteg dolgot, amitől a ti életetek is könnyebb és jobb lesz. Mint már említettem, vannak olyan alagutak, amelyek nagy tudást rejtenek magukban. Ahogyan fejlődtök, úgy fogtok tőlem ajándékba kapni jeleket, amelyek segítségével bizonyos ilyen barlangokba is bejuthattok, hogy a tudást átvegyétek.

Amit azért jó, ha megtanultok. Ne tegyetek tönkre mindent, ne szállítsátok el, hagyjátok ott ezeket a tudásanyagokat, ahol vannak. Ne legyetek önzők, akinek szüksége, igénye van rá, férjen hozzá szabadon. Nem kell kisajátítanotok semmit. Annak örülnék a legjobban, ha az összes kincset oda raknátok vissza, ahonnan elvettétek. Ez olyan, mint a virág, sokkal szebb és tovább is tart, ha nem szakítjátok le, hanem hagyjátok, hogy természetes környezetében árassza szépségét, illatát. Ilyen az a rengeteg régészeti lelet, amit múzeumokban tároltok. Nem ott van a helyük. Az állatoknak sem az állatkertben a helyük, hanem eredeti környezetükben, nem véletlenül voltak ott. Még szerencse, hogy nem tudtátok elvinni a piramisokat, már rég Angliában lennének. Tessék megtanulni, hogy tisztelni kell mindent. A tudást, az életet és engem is. Akkor jóban leszünk, mert ez lesz a következmény.

Remélem ezzel a beszélgetéssel kicsit közelebb kerül a lelketek a miénkhez, szívesebben akarjátok megérezni velünk az egyensúlyt, az összhangot. Dolgozzunk együtt tudatosan. Akkor megélhetünk egy szebb jövőt.         

Földanya és Zilon beszélgetései 3.

 

M: Ne haragudj meg rám, hogy így belevágtam az eszmefuttatásotokba. Azt hiszem nagyon eltereltem a gondolataitokat.

F: Ne aggódj, nem is haragszunk, és nem árt, ha bejön néha a képbe a valódi emberi tényező. Jó, ha tudjátok, hogy milyennek látunk benneteket. Ha nincs egy tiszta kép magatokról, akkor nem is tudtok változni, változtatni.

M: Kérlek benneteket, térjetek vissza saját témátokhoz, csodálattal tölt el minden egyes szavatok. Fantasztikus ám így hallgatni titeket, közben árad a magas tudás. Tudom, hogy csak annyit tudok továbbadni, leírni, amennyit én is értek, azt is tudom, hogy alapból sokkal magasabbröptű a beszélgetésetek, hogy csak icipici morzsák azok, amiket én meg tudok érteni, de remélem embertársaim is okulnak a leírtakból.

F: Én is remélem. Rendben, folytassuk. Ott hagytuk abba, hogy az emberek nem is tudják, hogy nekem nem tudnak ártani. Viszont én bármikor úgy tudok dönteni, hogy elég volt abból, amit ők tesznek velem, eljött a szembesülés ideje. És bizony ilyenkor nem csupán természeti katasztrófákat és járványokat vethetek be, hanem akár meg is újíthatom magam, mint írtam, ez egyszerű, csak megtisztítom az energiaszerkezetem, ami hatására eltűnök, és újraalakulok. Ilyeneket persze nem tudnak megfigyelni az emberek, de ez nem is olyan dolog, ami az anyagi síkon megfigyelhető. Ettől még továbbra is azt hangsúlyozom, hogy nagyon fontos az a rengeteg rémhír, amit keltenek, hogy mennyire szenvedek, meg mennyire tönkretettek. Ha nincsenek ezek a hírek, akkor nem kapcsolnak az emberek, hogy változtatni kéne a hozzámállásukon. Így sem tesznek jórészt semmit, vagy, hát alig valamit. Ezt már kifejtettem, nem is akarom túlragozni. Vannak olyan dolgok, amiket meg lehet tenni értem a fizikai síkon. És vannak olyan dolgok, amiket viszont szellemi síkon lehet megtenni.

Z: Szóval valamiféle szuper emberiségre gondolsz, aki nem elég, hogy átlátja a saját, a társadalma, a természet, az univerzum anyagi és szellemi működését, de veled is folyamatosan kapcsolatban állnak. Így aztán igazi harmóniát lehet elérni te és az emberi élet között. Ez nagyon tetszik. Így biztos, hogy harmóniában élnének a természettel is. De mégis mi az, ami előnyükre válhat ebből?

F: Rengeteg dolog, még te sem ismersz igazán. Igazából én azt szorgalmaznám, hogy velem és veled is kapcsolatban legyenek szellemi szinten. Persze elsősorban önmagukkal, de ez lenne aztán a következő lépés. Igazi édenkertet csak így tudsz ám teremteni. Nem kis feladat ennyire felfejleszteni az emberiséget, de egy részének nem lenne lehetetlen. Én ezt próbálom neked elmagyarázni. Gondolj csak bele. Milyen csodálatos is lenne. Mindkettőnkkel kapcsolatban állnának személyesen, és együtt, mindannyiukkal zajlana egy tudatos teremtés. Ők az igényeiket feltárnák előttünk, mi pedig ha lehet teljesítenénk azokat, vagy pedig elmagyaráznánk nekik, hogy miért nem működik, esetleg adhatnánk nekik tippeket, mit csináljanak, ami mindannyiunknak előnyére válna. Például hogyan hozhatunk létre olyan közeget, ahol mindenük megvan, amire csak szükségük van fizikai és szellemi fejlődésükhöz. Ők elmondanák nekünk, hogy a saját szintjükről hogyan látják környezetüket a legcélravezetőbbnek fejlődésükhöz.

Z: Igen, ez nagyon jól hangzik. Ez akkor egy szupertudatos emberiség lehetne. Volt már példa ilyenre?

F: Hasonlóra igen, de teljesen nem tudtuk megvalósítani. Tudod, kell ehhez egy kollektív elhatározás. Egy-egy személy járt már ezen az úton. Csodálatos ez az út, de nem mindenki vágyik rá igazán. Pedig micsoda lehetőség lenne ez mindenkinek. Igazából mindig erre vágytam.

Z: Remélem, velem közelebb jutsz majd ehhez a vágyadhoz! Nagyon tetszik az ötlet, minden erőmmel azon leszek, hogy kivitelezzük. Persze ehhez nem ártana az emberek beleegyezése is, nélkülük bizony nem fog menni. Hogy érzed, szerinted sikerülhet rávenni őket?

F: Elválik. Mindez attól függ, hogy a tudatuk hogyan képes átállni. Arra is van mód, hogy magasabb dimenziókból hívjunk számukra tanítókat, de ezt nem annyira támogatom, mert akkor csak a birkaságuk erősödik, hisz gondolj csak bele, hogy megint azt kell csinálniuk, amit mások mondanak nekik, főleg olyanok, akik nem is közülük valók. Persze azt is megtehetjük, hogy megkérjük őket, hogy inkarnálódjanak emberi testbe. Ez még talán egy jobb megoldás. Most is működhetne, ha nem lenne ennyire erős a felejtés fátyla. Vannak ilyen lények jelenleg is rajtam, de sokuk jó, ha odáig eljut, hogy felismeri, nem e világ szülötte. És akkor hol van az, amiért idejöttek. Ezért mondom, hogy a felejtés fátyla egy nagyon specifikus dolog, nem alkalmazható a feloldása mindenkinek egyformán. Az a szörnyű, hogy amikor eldobják fizikai testüket, és végre visszaszereznek valamit tudatosságukból, majd terveznek egy új megtestesülést, sokan akkor is arra számítanak, hogy majd úgyis lesz az a fátyol, olyat beterveznek, amit lehetetlen véghezvinni, mert úgyis mindegy. Aztán itt meg csodálkoznak, hogy annyira lehetetlenül élnek, semmi sem úgy sikerül, ahogyan sikerülnie kellene, minden a feje tetején áll. Sokan ilyenek például a szellemileg sérültek. Elhatározzák, hogy ha megoldják a feladatot, illetve a szüleik is megoldják a saját feladatukat, majd őt is hozzásegítik ehhez, akkor kigyógyulnak az elmebajból egy varázsütésre. Milyen eszeveszett ötlet nem? Még józanul is nehéz fejlődni, nemhogy alapból kótyagosan. Így is részegen alszik az emberiség, semmi értelme ezt fokozni, de hát tudod, ott a szabad akarat. Szóval segítsed őket a tudatosodás útján, aztán meglátjuk mire képesek így ahogy vannak.      

Földanya és Zilon beszélgetései 2.

 

F: Visszatérve arra, hogyan kell lerendezzük egymás közt a nézeteltéréseinket, nagyon fontos, lenne a harmónia, az egyetértés. Tudom persze, hogy nem egyezhet mindenben a véleményünk. Viszont meg lehet a véleménykülönbségeket nyugodtan is beszélni. Jahvéval ez nem mindig sikerült. Volt, hogy annyira elfajult a helyzet, hogy a Teremtő segítségével újra kezdtem az emberiség fejlődését. Úgy gondolom, hogy normál helyzetben lehetséges, hogy az, amit én megmutatok, hogy szerintem milyennek kell lennie az emberi társadalomnak, csak a kezdet, egy magasan fejlett kultúra kialakulásához, amit a társteremtő tart fenn, és irányít. Nem gondolom, hogy az volt a megfelelő, hogy ami magas kultúrát én létrehoztam, azt Jahvénak végül porig kellett rombolnia. Úgy vélem, hogy az emberiségnek egy rendesen figyelemmel kísért, reális szabályokon alapuló irányítás mellett gyönyörűen kell fejlődnie. Látok néhány olyan bolygót, ahol ez meg is valósult. Például ott a Szíriusz B körül keringő egyik bolygó, ahol a lények már 6. dimenziósak. Nincs semmi visszaesés. Ismerem azt a bolygót alkotó istent, ő isten, vagyis férfi, nem nő. Határozott, és egy nagyon közreműködő társteremtője van, szintén férfi, egy 7. dimenziós lény. Ez a társteremtő csak a 4. dimenziós megjelenésének társa. De ez a lény úgy volt vele, hogy megad minden lehetséges dolgot ahhoz, hogy rendesen fejlődhessenek az intelligens lények a bolygón. Akkor is megtette, ha most épp nincsenek ott értelmes lények, mert már mindegyik felemelkedett. De mégis egy olyan magas szintű tanítást vehettek magukhoz útravalónak, ami sokukat nem csak az 5., de a 6. dimenzióba is képes volt felemelni, és itt nem biztos, hogy fejlődésük megáll. Én is egy ilyen társteremtőre vágyom, aki bölcsen terelgeti az embereket, aki képes saját egóján túllépni, és mindenben támogatni az embereket, hogy ők is ilyen alaposan fel legyenek készülve arra, hogy sokkal magasabb fejlettségi szintet is elérhessenek, és egyáltalán igényeljék is.

Z: Úgy gondolod, hogy most nem is igénylik, hogy fejlődjenek?

F: Nézz csak körül. Jahve létrehozott egy fanatikus emberiséget, akik ahelyett, hogy fejlődni akarnának, inkább fanatikusan valami eszme, vagy ember felé fordulnak. A hátamon lévő emberiség egyszerűen függ a vallásoktól. Ahol nincs vallás, ott is csinál magának. Pedig csak egyetlen Teremtő létezik, és az nem vár el ilyen vallásos áhítatot. Sokkal inkább elvárja, hogy életrevalóak legyenek a teremtményei. Az életre valóság nem azt jelenti, hogy mindenkin átgázolva kell előrehaladni, és aki ebben tehetséges, az életre való. Azt sem tudják az emberek, hogy mi az igazi élet. Az életet összekeverik fizikai megjelenésükkel, teljesen belesüppedtek az anyagi világba. Jahve pontosan ezt akarta elérni, és olyan szabályokat alkotott, amik ezt elő is segítették. Most a te feladatod lett, hogy ebből kivezesd az embereket. Kellő bölcsességgel és türelemmel tedd.

Z: Nagyon fogok igyekezni. Tudod a tapasztalat hiánya ebben a helyzetben elég kellemetlen. Hogyan vezessek egy olyan társadalmat, ami ennyire anyagias. Soha nem akartam ennyire belesüllyedni az anyagba. Még az is nehéz, hogy megfigyelem a történéseket. Sok dolgot nem értek az emberekben. Elvileg ugyanazt az Ember Lelket birtokolják, mint én, de valahogy nincsenek tisztában ezzel, és még kevésbé ennek jelentőségével. Nem is tudom, hogy hol kezdjem az ébresztésüket.

F: Nézd. Nem fogod tudni megmenteni mindannyiukat. Ezt nekem is nehéz feldolgoznom, szerettem volna mindet megmenteni, hogy felemelhessem egy magasabb tudatszintre, de ez sosem ment. Amikor megkértem a Teremtőt, hogy segítsen megmutatni Jahvénak, én mit értek emberi kultúra alatt, akkor rengeteg embernek távoznia kellett. Csak kevesekkel lehetett a magas kultúrát megvalósítani. Az ő nagy részük már rég felemelkedett. Vannak akik visszatérnek időről időre, hogy segítsék testvéreiket, de annyira erősre volt véve a felejtés fátyla, hogy sok esetben ismét a 3. dimenzióban ragadtak anélkül, hogy magasabb tudásukat átadhatták volna. Most is vannak ilyen félig-meddig eltévedt lelkű emberek a társadalomban. Nekik sokkal több esélyük van arra, hogy felemelkedjenek, mint egyszerűbb társaiknak, mert ők már tudják, milyen egy ilyen fejlettebb közeg. Szomorú volt látni ezeket a tanítókat újra és újra lesüllyedni, újra és újra belekeveredni a karma miatt a sűrű anyagi létbe. Azoknak, akiknek mégis sikerült megtalálni az utat vissza, a fénybe, belőlük lettek és lesznek a felemelkedett mesterek. Az is biztos, hogy legközelebb meggondolják, hogy jöjjenek-e úgy segíteni, hogy a megtestesülést is vállalják. A te feladatod az is lenne, hogy segíts az embereket az emlékezésben.

Z: Vannak erre jó módszerek, el is kezdtem átalakítani a szabályokat. Hamarosan az ok és okozat törvénye a legrövidebb időn belül fog hatni. Most is látom, hogy ez az embereknél hatalmas zavart fog okozni, de most abszolút rosszul működik ez a rendszer. Gondoltam arra is, hogy a fokozatosság elvét jobban betartsam, de azzal is csak azt érem el, hogy a szenvedés tovább tart. Úgy döntöttem így a legjobb. Térjen csak vissza mindenkihez hamar teremtésének következménye. Így lehet tanulni, így hamarabb fel lehet ismerni az összefüggést tett és következmény között. És elkezdtem feloldani a felejtés fátylát is. Hamarosan olyan emlékképek fognak feltörni az emberekben, ami majd megmondja nekik, kik ők és honnan jönnek.

F: Azért itt nem árt a fokozatosság. Te nem tudod, mert nincs benne tapasztalatod, de ha válogatás nélkül törnek fel az előző életek képei, vagy ismét megtanulnak látni az emberek, anélkül, hogy erre fel lennének készülve, attól tartok rengetegen meg fognak zavarodni. Ha felelőtlenül feloldod a felejtés fátylát, azzal óriási károkat okozhatsz. Még azoknak az embereknek is tönkreteheted az idegi működését, akik a megvilágosodás útján járnak. Ezzel vigyázz. Tedd azt, hogy inkább könnyebben feloldható legyen a felejtés fátyla azok számára, akik keresik, és járják az utat. Viszont fontos, hogy megérezd az egyensúlyt, hogy ebben az esetben is mi az, amit el tud viselni az adott egyén, és mi az, amire nincs felkészülve.

Z: Hogyan lehet ezt az egyensúlyt megérezni? Olyan bonyolult ez, ha valóban ennyire törékeny az emberi tudat.

F: Bizony, ennyire törékeny. Majd meg fog erősödni, ha kellő odafigyeléssel tereled őket a fejlődés útján. Viszont mindig tekintettel kell lenned azokra is, akik nem akarnak fejlődni. Meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy olyan alacsony szinten legyenek, amilyenen csak akarnak.

Z: Ezt az ok és okozat törvénye szerintem egyensúlyban tartja. Aki nem hajlandó fejlődni, sőt a fejlődés ellen van, és az anyagba szeretne fordulni, annak rengeteg jó lehetősége nyílik erre más bolygókon.

F: Rendben, ebben igazad van, az energetika nem lesz számukra egyébként sem alkalmas. Viszont azt mondom, hogy a fejlődésben mindenkire személy szerint oda kell figyelned, hogy igazán elérd a kívánt célt. Lesz aki gyorsabban, lesz aki lassabban fejlődik attól függően, hogy tudata mit képes elviselni. Türelmesnek kell lenned. Visszatérve az egyensúlyra, meg fogod te azt hamar érezni. kétféle hozzáállás van a fejlődéshez az emberek részéről. Az egyik típus az, amelyik valóban változni szeretne, valóban nyitogatja tudatát, igyekszik ledönteni saját maga által felállított tudati falait, korlátait. Megnyilvánulásaiból, belső hozzáállásából fel fogod ismerni. Ez az a típus, aki inkább befelé fordul, elmélyed, és a benne lakozó Isteni Szikrát faggatja. Aztán van a másik típus, aki kifelé fordul, mindenkinek elmondja a környezetében, hogy mennyire meg akar változni, mennyire fejlődni szeretne, de szétszórja figyelmét megannyi irányba. Úgy tesz, mintha keresné az utat, de az út mindenkiben benne van, belül, és nem kívül. Az ilyen típus kívülről várja a megváltást. Ha az ilyen típusnak túl hamar fellebbented a fátylat a valóságról, akkor meg fog zavarodni, mert bár színleg igényli a képességinek fejlődését, de nem egy belső megismerési vágy motiválja, hanem valami külső dolog. Lehet ez az is, hogy mert lehet vele villogni az ismerősöknek, vagy ezzel akar uralmat gyakorolni embertársai felett, vagy ettől többnek érzi magát társainál. Ez persze badarság, hiszen nem hogy ember és ember között nincs fontosságban különbség, de még bármely ember, és te, vagy én közöttem sincs fontosságban különbség.

Z: Hogyan mondhatsz ilyet. Ha te elveszel, mert az emberek megölnek, akkor igenis van különbség. Te sokkal fontosabb vagy, mint akármelyik ember.

F: Kedves Zilon, ez nagyon megtisztelő, igazán kedves vagy, de ez nem így van. Egy, hogy nem olyan egyszerű engem kiiktatni, a másik meg, hogy minden egyes teremtett lélek, márpedig mind egy-egy, az Egy Teremtő által teremtett lélek vagyunk, egyformán egyedi, egyformán fontos, csodálatos, egyszeri, és megismételhetetlen. Nincs különbség. Nincsenek egyenlőbbek. Mindannyian egyenlők, és egyek vagyunk a Teremtőben. Az helyzetünk más és más. Mivel én egy sokkal fejlettebb tudati síkról jövök, így tudom, hogy sokkal több vagyok puszta anyagnál. Bármikor képes vagyok önmagam újrateremteni, hisz igazából nincsen anyag, csak fény, energia. Ez a közeg pedig a tudati energia segítségével bármikor átrendezhető. Tudod, amikor azt terjesztik az emberek, hogy meg fogják ölni a Földet, vagyis engem, mert ilyen-olyan atomrobbantásokat csinálnak, meg szennyezik a környezetet, akkor ők ezt az egészet nagyon alacsony szintről látják csak, mondhatni békaperspektívából, de még annál is mélyebb szintről. Persze, hogy nem látják, hogy csak maguknak csinálják a végzetet, csak a saját fizikai megnyilvánulásukat ölik meg. Engem, aki itt vagyok, de akár lehetek máshol is, engem nem tudnak megölni, nekem nem tudnak ártani. Ha felrobbantanak, abban a pillanatban, ahogy szétesek, már össze is tudom magam rakni olyan virágzóan és buján, amiről ők még csak nem is álmodhatnak. Ez az igazi erő. Ez az, amire nekik is emlékezniük kéne. Te talán halhatatlan vagy, Zilon?

Z: Természetesen.

F: És mondd, te ezt hogyan csinálod?

Z: Én úgy csinálom, hogy időnként, ha már nem szolgálja a testem energetikailag megfelelően a szellemi szintemet, akkor egyszerűen megszüntetem, lecserélem, újraalkotom. Ez nem egy nagy varázslat, teljesen egyszerű dolog.

F: Na látod, én pontosan megtehetem ugyanezt.

M: No de az emberek hányszor megfigyelték már, hogy egy-egy csillag felrobbant, és olyankor már azt is tudják, hogy méretétől függően mivé válik. Fehér, vagy fekete törpévé, meg aztán még feketelyukká is válhatnak. Ezt tudományosan megfigyelték. Meg azt is, hogy a ködökben új csillagok, bolygók, naprendszerek, galaxisok születnek. Mindenfélét kutattak már, rengeteg törvényszerűségre rájöttek, megannyi képletet leírtak, hogy előre jelezzenek bizonyos dolgokat. Már Einstein is megalkotta a relativitás elméletét, a tér-idő görbületekről, meg minden.

F: Szóval a felszín kapargatását nevezik az emberek tudománynak, én ezt jól tudom. Nincs is baj, hiszen ebben a dimenzióban mindennek megvan a törvényszerűsége, csak nem mindegy, mennyire látod az összefüggéseket. Ahhoz, hogy pontosan meg tudj határozni folyamatokat, azok végkimenetelét, ahhoz nem árt, ha sokkal nagyobb összefüggésekben gondolkodsz, mint akár csak hiszed, hogy lehetséges. Te már legalább nyitogatod a tudatodat, de rengeteg testvérednek még az sem világos, hogy nem csak fizikai anyag létezik. Gondolj csak bele, milyen összefüggéseket látnak ők? Őszinte leszek, semmilyet. Ha nem teljesül valamely kívánságuk, akkor már összedől a világ számukra. Holott csak meg kellene vizsgálniuk, hogy valójában mit is akarnak. Az hogy néz ki, ha nagyobb összefüggésben szemlélik. Mondjuk előző életeivel összhangban. És itt már olyan téma jön fel, amiről oly keveset tudnak, hogy az fájdalom. Aztán itt egy másik összefüggés, mi történne globálisan az emberekkel, ha teljesül a kívánsága? Mennyire koncentrál arra az egy dologra? Igazából miben segítené a fejlődését, miben akadályozná? Biztos, hogy jó-e az, amit most csak úgy kimond, hogy szeretne. Kimond egy bizonyos dolgot, de ha minden kimondott, vagy kigondolt vágya teljesülne, vajon örülne-e? És itt gondolok arra, is, hogy az indulatból kimondott, vagy ki nem mondott vágyai. Ha azokat nem akarja felvállalni, mint teremtményeit, és bár kimondta, vagy kigondolta, mégsem gondolja komolyan, azt akarja, hogy a teremtő ereje se vegye komolyan, akkor mit vár, ha valami olyat kér, amit meg igazán szeretne megteremteni? Erre mondom azt, hogy az ember nem lát tovább a saját orránál.  

Földanya és Zilon beszélgetései 1.

 

M: Kedves Földanya és Zilon. Gondoltam, az emberekkel is megoszthatnátok néhány információt arról, hogy mit dolgoztok mostanában együtt. Tudom, hogy végül is Zilon döntött, és ezért bevontad a munkádba. Mi az, amit ebből a közös munkából velünk is megosztanátok szívesen?

Z: Tulajdonképpen én még mindig nagyon hálás vagyok a Teremtőnek, hogy kaphattam ezt az egyedülálló lehetőséget, és persze neked is Földanya, hogy elfogadtál társteremtődnek.

F: Legyünk őszinték, azért ez nem ment ennyire simán. Eldöntöttem, hogy nem fogok együtt dolgozni akárkivel, csak olyannal, aki hajlandó velem együtt fejlődni. Abban a helyzetben vagyok, hogy akár én magam is képes vagyok életet teremteni akár az összes létező dimenzióban, és képes vagyok arra is, hogy fenntartsam és fejlesszem a megjelenéseimen az élet különböző megjelenési formáit. Azért nem árt ha ti is tudjátok, kedves emberek, hogy ez az utolsó megnyilvánulásom, vagyis a 4. dimenzió az, ahol még választok magamnak társteremtőt. Nem kötelező, de lehetőséget adok Zilonnak, mert úgy gondolom méltó társam a teremtésben. Mindketten rengeteget tanulhatunk abból a munkából, amit majd együtt folytatunk, mint teremtők. Az 5. dimenzióban már nem választok magam mellé senkit, nem engedem senkinek, hogy befolyásoljon.

Z: Na, pont ezért nagy megtiszteltetés ez nekem.

F: Persze, de legalább akkora felelősség is. Te a rajtam alakuló életet fogod rendben tartani, remélem sikerül ebben együttműködnünk.

Z: Ezt már megbeszéltük, és vállaltam is, hogy veled közösen fogok dolgozni, sosem ellened, inkább egyeztetve szándékainkat.

F: Még mindig nem döntöttem el teljesen, hogy mi legyen a földi élet sorsa. Nem igazán szeretnék teljes törlést, ahogyan eddig tettem, de azért valahogyan meg kell újítanom a körülményeket, hogy egy magasabb tudatosságú intelligens faj fejlődhessen ki rajtam a negyedik dimenzióban.

Z: Tudod, mi a véleményem, még mindig vágyam ezzel kapcsolatban, hogy a gyíkszerű megjelenést is szívesen kipróbálnám, mint az intelligencia hordozóját.

F: Tudom, de ez nekem annyira nincs a kedvemre. Már volt ilyen kísérlet, de nekem annyira nem jött be. Az igaz, hogy a gyíkok sokkal inkább természet közelien éltek, de a humanoid megjelenés sokkal kecsesebb, sokkal inkább van benne szépség, és finomság.

Z: Viszont sokkal gyengébbek is, törékeny a testük. Sokkal több erő és leleményesség van a gyíkszerű megjelenésben. Most már te is megismerkedhettél néhány fajukkal.

F: Igen, azt is látom, hogy híven tudják hordozni a fényt, és nehezebben hajlik meg az akaratuk, mint a humanoidoknak, de az én lelki beállítottságomhoz most jobban passzol ez a törékenyebb megjelenés, sokkal többet tanulhatnak a lelkek, ha folyamatosan a szabad választás szerint élnek, és a kauzalitás mentén táncolnak. Viszont kell egy olyan közeg, ahol meg tud erősödni a magukba vetett hitük, és ahol egyáltalán ismét felismerhetik az Egy Teremtőt önmagukban és környezetükben egyaránt.

Z: Már megüzentem az embereknek, hogy mit tervezek a természettel és a technikai berendezéseikkel.

F: Végül nem is rossz az ötleted. Valami hasonlót szeretnék én is. Kicsit már hagyják, hogy regenerálódjak. Nem tudod elképzelni, mennyire borzasztó az, amit 3. dimenziós megjelenésemmel műveltek. Sajnos az átmenetet nem tudom teljesen zökkenőmentesen megoldani, ahogy emelkedik az energiaszintem, úgy fog alakulni a felszínem is.

Z: Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szárazföldek jelenlegi elosztása nekem nem igazán tetszik, rajta vagyok, hogy átrendezzem. Erre azért is szükség lenne, mert a klímát is befolyásolná. Megbeszéltük, hogy buja erdőket teremtek, de ahhoz nem árt a jó klíma sem.

F: Rendben van, csináld, de tudod, hogy ez rengeteg katasztrófával fog járni. Ha nagyon belenyúlsz a jégmezőkbe, akkor bizony kiolvadhatnak olyan kis vírusok, baktériumok, amikre a jelenlegi élővilág egyszerűen nincs felkészülve. Hatalmas irtásokat rendezhetnek az ilyen kis mikroorganizmusok.

Z: Nem gond, majd átprogramozom őket, hogy a csak az olyan élőlényekre hasson, akiket egyébként sem szeretnék megtartani. Őket azért fontos eltávolítanom, mert ha megváltozik a klíma, akkor majd ők okozhatnak olyan károkat, amik az egész rendszert felboríthatják.

F: Jó, és mit tervezel még?

Z: Úgy gondolom, a gravitációs mezőn is alakítanék. Szeretném, ha magasabbak lennének az emberek, és azt is, hogy összességében nagyobb élőlények, és növényzet legyen rajtad.

F: Ezt hogy szeretnéd kivitelezni?

Z: Azon gondolkodom, hogy a Holdat eltávolítom. Meg is tudnám szervezni, most van itt az ideje a Nibiru látogatásának. El tudom intézni, hogy olyan pályán haladjon el, ami elviszi a Holdat, és visszaállítja az eredeti dőlésszöget, vagyis ismét egyenesbe kerülne a tengely.

F: Tulajdonképpen mi a bajod a Holddal? Az is az én részem, a hátamon a női energiák megtestesítője, az ár-apály szabályozója, ezzel együtt nagyon sok dolgot egyensúlyoz, és amellett, hogy éjszaka világít, még rengeteg más jó funkciója is van.

Z: Viszont nem tudom így átalakítani a gravitációs mintázatot olyanná, amilyennek én szeretném. Nem így szeretném elrendezni a szárazföldeket sem, akkor viszont megint csak nem veszem túl sok hasznát a Holdnak. Az élőlények sem tudnak miatta elég magasra nőni.

F: Ezt még jól gondold át, mi lenne, ha csak távolabbra vinnéd?

Z: Nem célravezető, onnan egészen más lenne a hatása, egyáltalán nem lenne jó, bezavarna a többi bolygó pályájába, és bármikor el is szabadulhatna.

F: Akkor nem engedem, hogy hozzányúlj, főleg, hogy test a testemből. Nagyon jól be van állítva minden. A távolsága tőlem, a hatásai, egyszerűen a Teremtővel közösen alakítottuk ki a helyzetét. Így működik tökéletesen. Ne hidd, hogy mielőtt társként mellém szegődött, olyan jól alakítható volt itt a klíma. Óriási áradások, özönvizek voltak, magától eltörlődött az élet. Annyira törékeny volt minden rajtam, hogy nem tudtam rendesen fejleszteni az életet. A Teremtő segítségét kértem, és megegyeztünk, hogy jól jönne egy kísérő. Még a szent könyvbe is bekerült a történet, bár már nagyon elferdítve. Biztosan tanulmányoztad már, amikor Ádám nagyon egyedül érzi magát, és az Isten az egyik oldalbordájából megalkotja a társát, Évát. Olyan szépen leírja. Ebből is látszik, hogy a Hold egy női jellegű társ. Igaz, hogy kicsit sántít a történet, mert az én párom is, és a Nap párja is egyszerre. A Nap testesíti meg a férfi energiát, a Hold pedig a nőit. Én ebben a rendszerben a semleges vagyok, akin lehet teremteni, akin kifejtheti hatását a férfi és női energia.

Z: Látod, erre nem is gondoltam. Most már értem. Tényleg, azoknak a bolygóknak, akik körül több hold is kering, ezek szerint egész háremük van?

F: Zilon, látom tanulmányoztad az emberi humort. Nem baj, anélkül nehezen is boldogulnál itt. Én szeretem az emberek jó humorérzékét, bár elvetik néha a sulykot, de ott belép a Teremtő humorérzéke, és ezzel képes rendet teremteni. Sajnos én nem vagyok ennyire vicces. Nem szoktam a vicceken túl jót mulatni, főleg, mert sokszor az én bőrömre megy a játék. Annyiszor megkaptam már a Teremtőtől, hogy vegyem lazábban ezeket a dolgokat, de akkor olyan lazán visszavágnék az embereknek, hogy megtanulnák, hogyan kell intelligensen, és finoman humorizálni. Remélem érted, mire gondolok!

Z: Értem, de nem vagyok benne biztos, hogy az emberek is érteni fogják.

F: Majd megértik. Én szeretem sokkal komolyabban venni a feladatot. Ezért nálam első helyen áll a felelősségteljes élet elsajátítása. Nem gondolom, hogy ez rossz. Aki ide szeretne leszületni, az beleveszi ezt az élettervébe. Aztán lehet próbálkozni. Vannak még ilyenek. Például elvem a szeretet is. Ha hozzám jók az élőlények, én is jó vagyok hozzájuk. Ilyen még a harmónia, az egyensúly. Számomra ezek nagyon fontosak. Ha jól megnéznék az emberek, akkor látnák, hogy a környezetem így, ezek szerint alakítottam ki. Na jó, a feltétel nélküli szeretet az, ami a legnehezebben elsajátítható, belátom, hogy még én is tanulom, de ez így is marad egészen addig, amíg teljesen nem egyesülök az Egy Teremtővel. Az nem mostanában lesz, addig lehet még rengeteget fejlődni velem, és rajtam egyaránt. Remélem te is egyet értesz ezekkel az irányvonalakkal, ezekkel az elvekkel.

Z: Teljesen. Ezt az egyensúlyt azért majd kifejthetnéd bővebben. Az jutott eszembe, hogy ha megnézem az emberi társadalmat, akkor hol férfi, hol női uralom van. Igazán egyensúlyt nem látok a történelem során.

F: Ez neked lesz egy jó feladat. Én akkor tudom a legtöbbet kihozni magamból, ha ezek az erők egyensúlyba kerülnek. Ha ezek állandóan felborulnak, ha egyik energia elnyomja a másikat, akkor bizony mindig viharokkal reagálok, hogy megpróbáljam helyreállítani az egyensúlyt. Persze bevethetek járványokat is. Itt az is a lényeg, hogy mire akarok inkább hatni. A férfias jellegű érzelmekre, vagy a nőies jellegűekre. Ha a férfias jellegűeket akarom erősíteni, akkor olyan hatásokat vetek be, amikhez harc kell, határozottság, erő. Ilyenekre jók a természeti katasztrófák, háborúk. Ilyenkor határozottság és erő kell, főleg a helyreállítási munkálatoknál. Ha befogadó, gyengéd, energiák kellenek, akkor járványokat használok. Nem véletlen, hogy a középkorban annyi járvány volt. De hát az emberek nem tudtak olvasni a jelekből, mert nem használták az analógiás gondolkodást, ami éppen női jellegű. Jahve meg aztán nem is mutatott nekik ebben utat. Ő a férfias jellegű dolgokat részesítette előnyben. Nézd csak meg, az ő ihlette vallásokban a nőket teljesen elnyomják.

Z: Én viszont láttam, hogy mindent bevetsz egyszerre is, járványokat, viharokat, miegymást.

F: Tudod itt kellene összefüggésekben látnod a dolgokat, de nem csak neked, hanem az embereknek is. Az időjárást nem csak én alakítom, hanem a társteremtő is alakítja. Így a nézetkülönbségeink lecsapódhatnak a bolygón is.

Z: Akkor, ha az emberek érdekeit nézem, akkor jobb, ha nem vitatkozunk igaz?

F: Bizony ez így van. Ez egy olyan dolog, ami egyszerűen így csapódik le, ez egyikünknek sem a hibája. Most viszont elég ennyi, majd folytatjuk.