Földanya és Zilon beszélgetései 1.

 

M: Kedves Földanya és Zilon. Gondoltam, az emberekkel is megoszthatnátok néhány információt arról, hogy mit dolgoztok mostanában együtt. Tudom, hogy végül is Zilon döntött, és ezért bevontad a munkádba. Mi az, amit ebből a közös munkából velünk is megosztanátok szívesen?

Z: Tulajdonképpen én még mindig nagyon hálás vagyok a Teremtőnek, hogy kaphattam ezt az egyedülálló lehetőséget, és persze neked is Földanya, hogy elfogadtál társteremtődnek.

F: Legyünk őszinték, azért ez nem ment ennyire simán. Eldöntöttem, hogy nem fogok együtt dolgozni akárkivel, csak olyannal, aki hajlandó velem együtt fejlődni. Abban a helyzetben vagyok, hogy akár én magam is képes vagyok életet teremteni akár az összes létező dimenzióban, és képes vagyok arra is, hogy fenntartsam és fejlesszem a megjelenéseimen az élet különböző megjelenési formáit. Azért nem árt ha ti is tudjátok, kedves emberek, hogy ez az utolsó megnyilvánulásom, vagyis a 4. dimenzió az, ahol még választok magamnak társteremtőt. Nem kötelező, de lehetőséget adok Zilonnak, mert úgy gondolom méltó társam a teremtésben. Mindketten rengeteget tanulhatunk abból a munkából, amit majd együtt folytatunk, mint teremtők. Az 5. dimenzióban már nem választok magam mellé senkit, nem engedem senkinek, hogy befolyásoljon.

Z: Na, pont ezért nagy megtiszteltetés ez nekem.

F: Persze, de legalább akkora felelősség is. Te a rajtam alakuló életet fogod rendben tartani, remélem sikerül ebben együttműködnünk.

Z: Ezt már megbeszéltük, és vállaltam is, hogy veled közösen fogok dolgozni, sosem ellened, inkább egyeztetve szándékainkat.

F: Még mindig nem döntöttem el teljesen, hogy mi legyen a földi élet sorsa. Nem igazán szeretnék teljes törlést, ahogyan eddig tettem, de azért valahogyan meg kell újítanom a körülményeket, hogy egy magasabb tudatosságú intelligens faj fejlődhessen ki rajtam a negyedik dimenzióban.

Z: Tudod, mi a véleményem, még mindig vágyam ezzel kapcsolatban, hogy a gyíkszerű megjelenést is szívesen kipróbálnám, mint az intelligencia hordozóját.

F: Tudom, de ez nekem annyira nincs a kedvemre. Már volt ilyen kísérlet, de nekem annyira nem jött be. Az igaz, hogy a gyíkok sokkal inkább természet közelien éltek, de a humanoid megjelenés sokkal kecsesebb, sokkal inkább van benne szépség, és finomság.

Z: Viszont sokkal gyengébbek is, törékeny a testük. Sokkal több erő és leleményesség van a gyíkszerű megjelenésben. Most már te is megismerkedhettél néhány fajukkal.

F: Igen, azt is látom, hogy híven tudják hordozni a fényt, és nehezebben hajlik meg az akaratuk, mint a humanoidoknak, de az én lelki beállítottságomhoz most jobban passzol ez a törékenyebb megjelenés, sokkal többet tanulhatnak a lelkek, ha folyamatosan a szabad választás szerint élnek, és a kauzalitás mentén táncolnak. Viszont kell egy olyan közeg, ahol meg tud erősödni a magukba vetett hitük, és ahol egyáltalán ismét felismerhetik az Egy Teremtőt önmagukban és környezetükben egyaránt.

Z: Már megüzentem az embereknek, hogy mit tervezek a természettel és a technikai berendezéseikkel.

F: Végül nem is rossz az ötleted. Valami hasonlót szeretnék én is. Kicsit már hagyják, hogy regenerálódjak. Nem tudod elképzelni, mennyire borzasztó az, amit 3. dimenziós megjelenésemmel műveltek. Sajnos az átmenetet nem tudom teljesen zökkenőmentesen megoldani, ahogy emelkedik az energiaszintem, úgy fog alakulni a felszínem is.

Z: Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szárazföldek jelenlegi elosztása nekem nem igazán tetszik, rajta vagyok, hogy átrendezzem. Erre azért is szükség lenne, mert a klímát is befolyásolná. Megbeszéltük, hogy buja erdőket teremtek, de ahhoz nem árt a jó klíma sem.

F: Rendben van, csináld, de tudod, hogy ez rengeteg katasztrófával fog járni. Ha nagyon belenyúlsz a jégmezőkbe, akkor bizony kiolvadhatnak olyan kis vírusok, baktériumok, amikre a jelenlegi élővilág egyszerűen nincs felkészülve. Hatalmas irtásokat rendezhetnek az ilyen kis mikroorganizmusok.

Z: Nem gond, majd átprogramozom őket, hogy a csak az olyan élőlényekre hasson, akiket egyébként sem szeretnék megtartani. Őket azért fontos eltávolítanom, mert ha megváltozik a klíma, akkor majd ők okozhatnak olyan károkat, amik az egész rendszert felboríthatják.

F: Jó, és mit tervezel még?

Z: Úgy gondolom, a gravitációs mezőn is alakítanék. Szeretném, ha magasabbak lennének az emberek, és azt is, hogy összességében nagyobb élőlények, és növényzet legyen rajtad.

F: Ezt hogy szeretnéd kivitelezni?

Z: Azon gondolkodom, hogy a Holdat eltávolítom. Meg is tudnám szervezni, most van itt az ideje a Nibiru látogatásának. El tudom intézni, hogy olyan pályán haladjon el, ami elviszi a Holdat, és visszaállítja az eredeti dőlésszöget, vagyis ismét egyenesbe kerülne a tengely.

F: Tulajdonképpen mi a bajod a Holddal? Az is az én részem, a hátamon a női energiák megtestesítője, az ár-apály szabályozója, ezzel együtt nagyon sok dolgot egyensúlyoz, és amellett, hogy éjszaka világít, még rengeteg más jó funkciója is van.

Z: Viszont nem tudom így átalakítani a gravitációs mintázatot olyanná, amilyennek én szeretném. Nem így szeretném elrendezni a szárazföldeket sem, akkor viszont megint csak nem veszem túl sok hasznát a Holdnak. Az élőlények sem tudnak miatta elég magasra nőni.

F: Ezt még jól gondold át, mi lenne, ha csak távolabbra vinnéd?

Z: Nem célravezető, onnan egészen más lenne a hatása, egyáltalán nem lenne jó, bezavarna a többi bolygó pályájába, és bármikor el is szabadulhatna.

F: Akkor nem engedem, hogy hozzányúlj, főleg, hogy test a testemből. Nagyon jól be van állítva minden. A távolsága tőlem, a hatásai, egyszerűen a Teremtővel közösen alakítottuk ki a helyzetét. Így működik tökéletesen. Ne hidd, hogy mielőtt társként mellém szegődött, olyan jól alakítható volt itt a klíma. Óriási áradások, özönvizek voltak, magától eltörlődött az élet. Annyira törékeny volt minden rajtam, hogy nem tudtam rendesen fejleszteni az életet. A Teremtő segítségét kértem, és megegyeztünk, hogy jól jönne egy kísérő. Még a szent könyvbe is bekerült a történet, bár már nagyon elferdítve. Biztosan tanulmányoztad már, amikor Ádám nagyon egyedül érzi magát, és az Isten az egyik oldalbordájából megalkotja a társát, Évát. Olyan szépen leírja. Ebből is látszik, hogy a Hold egy női jellegű társ. Igaz, hogy kicsit sántít a történet, mert az én párom is, és a Nap párja is egyszerre. A Nap testesíti meg a férfi energiát, a Hold pedig a nőit. Én ebben a rendszerben a semleges vagyok, akin lehet teremteni, akin kifejtheti hatását a férfi és női energia.

Z: Látod, erre nem is gondoltam. Most már értem. Tényleg, azoknak a bolygóknak, akik körül több hold is kering, ezek szerint egész háremük van?

F: Zilon, látom tanulmányoztad az emberi humort. Nem baj, anélkül nehezen is boldogulnál itt. Én szeretem az emberek jó humorérzékét, bár elvetik néha a sulykot, de ott belép a Teremtő humorérzéke, és ezzel képes rendet teremteni. Sajnos én nem vagyok ennyire vicces. Nem szoktam a vicceken túl jót mulatni, főleg, mert sokszor az én bőrömre megy a játék. Annyiszor megkaptam már a Teremtőtől, hogy vegyem lazábban ezeket a dolgokat, de akkor olyan lazán visszavágnék az embereknek, hogy megtanulnák, hogyan kell intelligensen, és finoman humorizálni. Remélem érted, mire gondolok!

Z: Értem, de nem vagyok benne biztos, hogy az emberek is érteni fogják.

F: Majd megértik. Én szeretem sokkal komolyabban venni a feladatot. Ezért nálam első helyen áll a felelősségteljes élet elsajátítása. Nem gondolom, hogy ez rossz. Aki ide szeretne leszületni, az beleveszi ezt az élettervébe. Aztán lehet próbálkozni. Vannak még ilyenek. Például elvem a szeretet is. Ha hozzám jók az élőlények, én is jó vagyok hozzájuk. Ilyen még a harmónia, az egyensúly. Számomra ezek nagyon fontosak. Ha jól megnéznék az emberek, akkor látnák, hogy a környezetem így, ezek szerint alakítottam ki. Na jó, a feltétel nélküli szeretet az, ami a legnehezebben elsajátítható, belátom, hogy még én is tanulom, de ez így is marad egészen addig, amíg teljesen nem egyesülök az Egy Teremtővel. Az nem mostanában lesz, addig lehet még rengeteget fejlődni velem, és rajtam egyaránt. Remélem te is egyet értesz ezekkel az irányvonalakkal, ezekkel az elvekkel.

Z: Teljesen. Ezt az egyensúlyt azért majd kifejthetnéd bővebben. Az jutott eszembe, hogy ha megnézem az emberi társadalmat, akkor hol férfi, hol női uralom van. Igazán egyensúlyt nem látok a történelem során.

F: Ez neked lesz egy jó feladat. Én akkor tudom a legtöbbet kihozni magamból, ha ezek az erők egyensúlyba kerülnek. Ha ezek állandóan felborulnak, ha egyik energia elnyomja a másikat, akkor bizony mindig viharokkal reagálok, hogy megpróbáljam helyreállítani az egyensúlyt. Persze bevethetek járványokat is. Itt az is a lényeg, hogy mire akarok inkább hatni. A férfias jellegű érzelmekre, vagy a nőies jellegűekre. Ha a férfias jellegűeket akarom erősíteni, akkor olyan hatásokat vetek be, amikhez harc kell, határozottság, erő. Ilyenekre jók a természeti katasztrófák, háborúk. Ilyenkor határozottság és erő kell, főleg a helyreállítási munkálatoknál. Ha befogadó, gyengéd, energiák kellenek, akkor járványokat használok. Nem véletlen, hogy a középkorban annyi járvány volt. De hát az emberek nem tudtak olvasni a jelekből, mert nem használták az analógiás gondolkodást, ami éppen női jellegű. Jahve meg aztán nem is mutatott nekik ebben utat. Ő a férfias jellegű dolgokat részesítette előnyben. Nézd csak meg, az ő ihlette vallásokban a nőket teljesen elnyomják.

Z: Én viszont láttam, hogy mindent bevetsz egyszerre is, járványokat, viharokat, miegymást.

F: Tudod itt kellene összefüggésekben látnod a dolgokat, de nem csak neked, hanem az embereknek is. Az időjárást nem csak én alakítom, hanem a társteremtő is alakítja. Így a nézetkülönbségeink lecsapódhatnak a bolygón is.

Z: Akkor, ha az emberek érdekeit nézem, akkor jobb, ha nem vitatkozunk igaz?

F: Bizony ez így van. Ez egy olyan dolog, ami egyszerűen így csapódik le, ez egyikünknek sem a hibája. Most viszont elég ennyi, majd folytatjuk.