Salusa üzenetei 9.

 

M: Kedves Salusa, már nagyon régen beszélgettünk. Mármint írásban.

S: Igen, nem is csodálom, most sem nagyon van kedvem, mert úgy gondolom, hogy már mindent megbeszéltünk, jobban mondva, az emberek már mindent tudnak, amit kell tudniuk, most az a kérdés, hogy mit tesznek.

M: Ezt én is így gondolom, ezért nem is csatornáztam, bár jelentkező lett volna, de nem láttam konkrét értelmét annak, hogy folyamatosan ismételgessük azokat a dolgokat, amiket már régen megbeszéltünk. Inkább már a cselekvésnek van itt az ideje. Annyian hangoztatják, hogy mennyire a fény és szeretet útján járnak, mennyi mindent megtesznek, de azt látom, hogy nem növekszik az emberek energiaszintje, ami arra utal, hogy ha tesznek is valamit, nem azt, amit kéne. De legalább nagyon büszkék minderre.

Most, amiről szeretném, ha egy keveset beszélnél, hogy hogyan élted meg a Galaktikus Föderáció felbomlását. Fontosnak tartom, hogy beszéljünk erről, mert még mindig rengetegen hisznek benne, hogy majd megmentik őket a Galaktikus Föderáció tagjai, sőt abban reménykednek, hogy valamiféle technikát is kapnak, nullponti energiával működő készülékekre gondolok, meg ehhez hasonlók. Kérlek fejtsd ki ezeket.

S: Végül mégis van még olyan téma, amit nem beszéltünk át elégszer. Bár már ezekről volt szó, de úgy látszik, szeretitek az ismétlést. Vegyük át még egyszer. A Fény Galaktikus Föderációja hónapokkal ezelőtt felbomlott. Nagyon egyszerűek az okai, tele volt olyan fajokkal, akik nem éppen jó szándékaikról voltak híresek, és szándékaikat jóindulatnak álcázva arra törekedtek, hogy az egyébként is könnyen fanatizálható, és irányítható embereket a maguk oldalára állítva, végül leigázzák a Föld lakosságát. Mint már akkoriban is elhangzott, az emberekben pont az az érdekes, hogy igénylik az elnyomást. Annyira szeretik, ha megmondják nekik, hogy mit tegyenek, hogy erre már lehet építeni egy egész rabszolgaságon alapuló rendszert. De nem is kell nagyon messzire mennünk, elég, ha csak körülnéztek. Réges-rég rabszolgaságban éltek, és úgy tesztek, mint ha ez ellen semmit sem tehetnétek, pedig ez nem így van, de nektek ez így kényelmes. Csak beszéltek, mert szidni egy működő, vagy nem működő rendszert nagyon szerettek, és óriási szócsatákba bonyolódtok egymással, hogy ezzel is mindenki tudtára adjátok, hogy azért tisztában vagytok vele, hogy milyen helyzetben vagytok, de aztán azt kezditek el nagy erővel hangoztatni, hogy ilyen az élet, ez ellen nem lehet semmit tenni, tehetetlen áldozatai vagytok a rendszernek, a sorsnak, és minden hasonló. Amikor így belemelegedtek az önsajnálatba, vajon abba belegondoltok-e, hogy ez ellen mit lehetne tenni? Mert szerintem nem.

Abba sem gondoltok bele, hogy minden gondolatotoknak, minden kimondott szavatoknak teremtő ereje van. Ha belegondolnátok, akkor ilyeneket meg sem említenétek, mert tudnátok, hogy magatoknak teremtitek az életfeltételeket, ezenkívül senki sem áldozat, mert olyan nincs. Inkább arról beszélnétek, hogy hogyan lehetne ezen változtatni. Egyre többen összefognátok, hogy a saját életeteken változtassatok. Tudom, vannak olyan csoportok, akik szembemennek a törvényekkel, hogy valamennyire jobbá tegyék életüket. Még ez is jobb, mint a siránkozás.

Visszatérve a Galaktikus Föderációra, személy szerint én nagyon is örülök neki, hogy feloszlott. Nem volt rá szükség. Olyan bárgyúnak tűnő, és sokkal inkább veszélyes üzenetek tömkelegét csatornáztatták az emberekkel, hogy az már tényleg sok. Igaz, hogy azért ezeken felbuzdulva kitalált nevek alatt még mindig csatornáztok egy csomó hasonló üzenetet, persze, egy kaptafára gyártjátok ezeket, a lényeg, hogy arra bíztatjátok egymást, hogy mindenki ölbe tett kézzel várja a csodát, higgyen valamiféle földönkívüli megváltásban.

Erről azért beszéljünk egy kicsit. Nagyon fontos lenne, hogy elgondolkodjatok a következőkön. Abban reménykedtek, hogy technológiákat adnak át nektek a földönkívüliek, amivel megkönnyíthetik az életeteket. Biztosan készen áll az emberiség erre? Az, aki képes felelősségteljesen gondolkodni, képes reálisan, ésszerűen felmérni az emberiség tudatossági szintjét, az kapálózva tiltakozna. Az a helyzet, hogy ez a száraz realitás, ezek a tények. Ha bármiféle technológiát adnánk át nektek, mondjuk azt, amire nagyon vágytok, legyen az a teremtőgép, ami a nullponti energiát használja, szerintetek senki sem lenne, aki fegyvert csinálna belőle? Ugye? Már kapizsgáljátok. Nem elég azt látni, hogy egyesével milyen jók a szándékaitok. Ahhoz, hogy bárminemű faj nektek felelősséggel átadjon egy ilyen rendkívül veszélyes technológiát, ahhoz kicsit jobban fel kell mérni egy egész faj tudatosságát, mint azt elsőre gondolnátok. Talán már kezditek érteni, hogy egy olyan készülékkel, amivel szinte végtelen mennyiségű energia lehívható, olyan lézer és egyéb nagy hatásfokú fegyvereket lehetne előállítani, amivel nem csupán a Földet, de sok-sok bolygót el lehetne pusztítani. Micsoda terror és rémuralom lenne az emberek miatt az univerzumban, ha ennek a gépnek a segítségével még nagy távolságokat is be tudnátok járni, bele sem merek gondolni. Ti meg nem is akartok. Egy olyan rózsaszínű álomvilágban ringatóztok, aminek jelenleg nincs semmi reális alapja. Az a gond, hogy azt hiszitek, ezzel a kedves képpel változtatjátok meg a világot. Csakhogy nektek nem a világot kellene megváltoztatnotok, hanem csupán saját magatokban kellene rendet raknotok. De sokatok abszolút képtelen arra, hogy akár csak önmagát reálisan lássa, nem hogy embertársait, nem hogy az egész fajt átlássa.

Mutassak erre nektek bizonyítékokat? Legyen, nehogy azt mondjátok, hogy csak alaptalanul fecsegek, hogy ezzel is rossz hangulatot hozzak a szívetekbe. Pont ez is egy csodálatos példa. Annak, aki elég fejlett tudatossági szinten van egyértelmű, hogy magára kell-e vennie az itt elhangzottakat, vagy sem. Az, aki tudatos, tudja, hogy van-e valóságalapja az itt elhangzottaknak. Nem kezd el hőzöngeni, hogy hát ez a Salusa mindezt hogyan képzeli, mert pontosan tudja, hogy nem sértegetésnek van szánva, hanem puszta tényközlés mindez, ami nagyon is valós. Talán van, aki közületek már észrevette, hogy mindig az kiabál a legjobban kígyót-békát, meg az kiabálja a legnagyobb hévvel, hogy micsoda igazságtalanságnak van kitéve, aki a közelében sincs a fejlettségnek. Az, aki tehetségtelen, az van magától a legjobban elszállva. Azt, aki igazán bölcs, egyszerűen nem lehet megsérteni. Részint, mert ha nem igazak a vádak, akkor a vádaskodó eszéhez méri, elönti a szeretet és csak mosolyog, másrészt viszont elgondolkozik, és ha talál valami olyat, amin még változtathat, akkor hálát mond, hogy ez is kiderült és változtat, nem pedig hőzöng. Amíg nagyon követelitek, hogy kapjatok technikai vívmányokat egy sokkal fejlettebb világból, addig azt igazán nem is érdemlitek meg. Amikor már úgy vagytok vele, hogy így is minden tökéletes, és a szellemi fejlődéseteken dolgoztok, akkor annak megfelelően magatok is fel fogtok találni olyan dolgokat, amik egyensúlyban vannak lelki felkészültségetekkel, felelősségérzésetekkel. Így olyan technika birtokába kerülhettek folyamatosan, amit fel tudtok használni, és nem pedig csak visszaélni tudtok vele. Megemlíteném, hogy most is rengeteg olyan technikai eszközt használtok, amit földönkívüliektől kaptatok, látszólag megkönnyíti életeteket, vagy szórakoztat titeket, azt már nem veszitek észre, hogy ezekkel mennyire manipulálnak benneteket, vagyis abszolút uralomra törnek az elmétek felett és ez sikerül is elnyomóitoknak, nagy százalékban. Vagyis tudatossági szintetekhez, és felelősségérzésetekhez képest, akár fegyverekben, akár egyéb technikai eszközökben, sokkal többel rendelkeztek, mint szabad, vagy indokolt lenne.

Azon is lemérhető, mennyire vagytok tudatosak, hogy mit tesztek. Látni lehet, hogy állandóan manipulálni akarjátok a Föld energetikáját. (Gondolok itt a világmeditációkra például) Már felhívtam á a figyelmeteket, hogy ezt nem kellene, de Földanya is felhívta rá a figyelmeteket, most is erre készültök, tesztek ti magasról arra, hogy ártotok-e, vagy sem, fanatikusan követitek a dilettáns lelkes társaitokat, és gondolkozás nélkül, vagy azzal, mindegy, belementek olyan dolgokba, amikbe nem lenne szabad belenyúlnotok. Egy aprócska dologra felhívom a figyelmeteket, aztán azt tesztek, ami jól esik. Nem vagyok benne biztos, hogy sikerülni fog belenyúlni a Föld energetikájába, de a saját közérzeteteken, energetikátokon látszani fog szándékotok, tettetek. Egyszerűbben fogalmazva, az akciótokat reakció fogja követni, de nem biztos hogy az, amire vágytok. Vissza fogjátok kapni, hogy bele akartok nyúlni más energetikájába. Majd a tiétekbe is bele fognak kontárkodni olyan energiák, amik annyira lesznek hozzátok képest tiszták, mint amennyire ti vagytok tiszták egy 9. dimenziós lény, a Föld energiáihoz képest. Gondoljatok bele, aztán tegyetek belátásotok szerint. De hát ti annyira fejlettek vagytok, biztos ez majd nagyon jó lesz nektek, mert ti, akik a 3. dimenzióban éltek, sokkal fejlettebbek vagytok, és persze tudatosabbak, mint egy 9. dimenziós lény. Főleg az energetikátok sokkal tisztább, így mindenkinek jó lesz, ha jól belenyúltok a Föld energetikájába..)))

Több szeretetre van szükségetek, ezt is hangoztatjátok, de azt nem akarjátok tudni, hogy a szeretet fénye minden sötét dolgot is megvilágít, felhozza a titkolni vágyott gonoszságot, önzést, meg nem oldott feladatokat. Bizony, ezt úgy hívják, hogy a szeretet szembesít. Pont ezért tud az, aki igazán szeretne, rengeteget fejlődni, mert a szeretet révén képes feltárni önmagában azokat a dolgokat, amiket elnyom a tudatalattiába, már akár évek óta, és az ott kifejtve a hatását, mindenféle betegséget okoz. Így lehet meggyógyulni igazán, és teljesen. Nagyon fontos tulajdonsága a szeretetnek a szembesítés. Aki ellenben nem akar fejlődni, az úgy fogja mindezt megélni, hogy őt bántják, mert kiderülnek róla azok a dolgok, amiket még önmaga elől is titkol. Természetesen egy olyan mértékű szeretet, amit a tudat már képtelen befogadni, mindenféle károsodást is okozhat. Ne gondoljátok, hogy nem képes az emberi akarat lehívni olyan tisztaságú és mértékű szeretetet, amit a tudat már képtelen befogadni. Ez is csak egy álom. Igenis képes, ezért sem kéne felelőtlenül játszani nagy, erős, és tiszta energiákkal, de mindenkinek lelke rajta, hogy mit tesz. Ok és okozat, csak ennyit mondok.

Most elég ennyi, van még, amiről szeretnék veled majd beszélni, ha az emberek egy része képes lesz befogadni az információt. Most kíváncsian várom, hogy mit kezdenek azok, akik olvassák ezt az üzenetet, magukkal. Attól függően, hogy milyen hatást látok, fogok a következőkben nyilatkozni a zajló eseményekről.

M: Most jól felcsigáztad az olvasókat, meglátjuk mit vált ki belőlük az üzeneted. Én is érdeklődve figyelem a változásokat.