A Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 2.

Segédlet Földanya üzenetéhez/2

Amit tehetünk önmagunkért, a jövőnkért, és a Földanyáért spirituális oldala.

Azzal kezdődik, amit az előző üzenetben leírtam. Anélkül csak ”féllábas, féloldalas”  a spirituális fejlődés. Hiába a sok hókusz-pókusz, ha homokra építünk várat. Nagyon szeretnek az emberek sok információt begyűjteni, rohangálnak egyik tanfolyamról a másikra, de ez csak akkor válik tudássá, ha a gyakorlatban is tudjuk alkalmazni. Egyébként csak holt információs anyag lehet az egész útból. Lehet vele villogni mások előtt, verni a mellünket, hogy mi milyen fejlettek vagyunk, mennyit tudunk, csak üres doboz lesz belőle.

Alap hozzáállási kérdés, hogyan viszonyulunk másokhoz, a természethez, környezetünkhöz. Szeretettel, vagy nemtörődömséggel, utálattal, lenézéssel stb. Sokan kérdezik, mi az életfeladatuk itt a Földön. Mindenki valami világmegváltó dologra gondol. Az pedig csak pár ember feladata volt és van. A többség feladata éppen az önmagunkkal, természettel, Földanyával kapcsolatos harmónia, béke és szeretet megtalálása, természetesen a karmikus bevállalt leckéken kívül. A karmikus leckék többsége is arról szól, hogy megtanuljuk a tett ill. tétlenség következményeinek felismerését, alkalmazását. Okozunk valakinek valamit, ( a természet, még a szilárd anyag is élő, csak más tudatossági szinten áll), azt meg kell tapasztalnunk a másik oldaláról, mivel a tapasztalat úgy teljes. Például adunk valakinek egy pofont, annak a tapasztalatnak csak ez csak az egyik fele, hogy adtuk. A másik fele a kapjuk, azt az oldalát is meg kell tapasztalnunk. Sokan ezt nevezik büntetésnek, pedig csak egy tapasztalati út. Vesszük a legmérgezőbb bolti félkész, és készételeket, mert sokan nem hajlandók főzni, azután jön a rossz kedélyállapot, betegségek gyakrabban stb. Amennyiben felismerjük ezt a törvényszerűséget, kellő tudatosodás után vigyázunk arra, mit teszünk vagy nem teszünk, gondolunk, mondunk. Mivel már tudjuk, hogy meg kell tapasztalni a másik oldalát is. Minden visszahat, a szavak és a gondolat is. Pl. mikor azt mondja valaki: költse gyógyszerre. Azután csodálkozik, hogy beteg lett, vagy olyan váratlan kiadásai lesznek, amire nincs ésszerű ok. 

Egy nagyon jó iránymutató ima:

„Adj Uram erőt ahhoz, hogy változtassak, amin tudok,

Adj Uram erőt ahhoz, hogy elviseljem amin nem tudok,

És bölcsességet, hogy a kettőt meg tudjam különböztetni egymástól.”

Aki megpróbálja ezek szerint élni az életét, észreveszi, hogy a legtöbb problémája egyszerűen megszűnt, eltűnt. Miért? Mert a legtöbb problémát az emberek maguk gyártják. Más hülyesége, agyament hozzáállásán miért kell idegeskedni? Itt jön képbe az elfogadás. Elfogadjuk, hogy a másik a fejlődési útján ott tart, ahol tart, és megyünk tovább. Nem bosszankodunk rajta napokig, hetekig. Szeretet… Elfogadás… Másokon nem változtathatunk, egyszerűen nincs hozzá jogunk. Csak akkor segíthetünk neki változni, ha ő kéri. Mit tehetünk? Magunkon, a saját hozzáállásunkon változtatunk. Min nem tudunk változtatni? A másik emberen. Nehéz lecke, de megtanulható.

A gyermekeink amíg felnőnek más kérdés, mert azzal, hogy hozzánk leszülettek, bevállaltuk, hogy jó példát mutatunk neki, és felkészítjük őket az életre. Manapság legtöbben letolják magukról ezt a felelősséget, ráhagyva a gyerekre, hogy csináljon amit akar, mivel a szülő lusta arra is, hogy a gyerekéből tisztességes embert neveljen. Ettől a hozzáállástól olyan a mai fiatal generáció, amilyen. A rossz hír, hogy a szülő felelőssége ettől még fennáll, és egyszer el kell számolniuk tetteik és tétlenségük következményeivel. Sajnos a példamutatással is hadilábon áll az emberiség. Mikor a szülők is az önzés, lustaság, nemtörődömség példáját mutatják, mit várhatunk a gyerekektől?

Spirituális információforrások:

Nagyon sok könyv, tanfolyam, film, „csatornázás” szól ebben a témakörben. Mint minden másban, ebben is van jó, közepes és félrevezető. Az információ átadás szintje, mélysége is különböző. Kell is különböző mélységű, hogy aki kezdő az úton, az is fel tudja fogni. A gond, amikor valaki kontroll nélkül fal minden információt, nem értelmezi, rendszerezi, szelektálja. Minden információforrásban bent van az átadó személyisége, tisztasági foka, hitrendszere, világképe. 100% tiszta forrás nincs, csak megközelíthető. Kellő távolságból kell nézni minden információt, míg meg nem győződünk arról, hogy az nekünk, és annak a világnak jó, amiben élünk. „Fenti” szellemi információkhoz bárki hozzáférhet, de vagy nem fogadja el, mert például nem fogadja el csak a fizikai síkot. Vagy például csak keresztény megközelítést fogad el, mert ilyen világszemléletű. Ettől még lehet valóságtartalma, csak az ember által rákent mázat kell leszednünk róla. De vannak egész nagy tisztasági fokú információátadók is. Tanfolyamok is vannak szép számmal, csak legtöbbször, egy apró, pár mondatban átadható lényeges információ köré csinálnak egy hatalmas körítést, (és ez sajnos sokszor lerontja a valódi elővrevivő információ hatását, csak kevesen veszik észre), hogy jó pénzért el lehessen adni.

Mit lehet tenni? Próbáljunk az intuícióra, belső megérzésre hallgatni. Maximálisan erre hagyatkozni sosem szabad, hosszú gyakorlás után sem, mert a vágyaink, lelkesedésünk elnyomhatja a valódi útmutató érzést. Mindig mellé kell tenni az ésszerű gondolkodást. Kérhetünk szellemi segítőinktől, vagy más néven őrangyalainktól útmutatást, jelzést, megerősítést. Ha valami nagyon sok erőfeszítés árán sem akar összejönni, el kell gondolkodni, hogy tényleg ez kell-e nekünk, vagy egyszerűen majd csak később lesz itt az ideje. A kapott, olvasott információkat is kellő távolságból nézzük. Gyanús jel, ha arról szól, hogy őt nagyon tiszteld (imádd), és majd ő megoldja helyetted a problémát (még a Legfelsőbb Teremtő sem szereti, hogy imádják, de őt is jóleső érzés tölti el, ha szeretettel gondolnak rá). Bár a földi nagy vallások istene csak a földi élet teremtője Jahve, vagy egyiptomi nevén Seth, vagy más néven Allah, és nem a teljes univerzumé annak minden létsíkjával, és dimenziójával együtt…). Vagy majd jön Jézus és megvált. Eleve téves információ, mivel Jézus mindig velünk van, és ő a Legfelsőbb Teremtő gyermeke, nem az ószövetség istenéé. Mindig súgja, mit tegyél, ha kéred őt, hogy változtass magadon, hogy megváltozzon az életed. Az hogy nem hallgatnak rá, arról már nem tehet. A földönkívüliek sem „válthatják” meg az emberiséget. Nem az emberiség miatt vannak itt elsősorban, hanem Földanya hívta őket a saját védelmében, mert az emberek többsége bántja, és bántani akarja őt. (ez a környezetszennyezéstől az erdőirtáson át a túlzott bányászaton keresztül az atombombáig tart) Az emberek dolgába a szép szavakon kívül nem avatkozhatnak be. Sokan szinte imádattal olvassák üzeneteiket, amit ráadásul legtöbbször félrecsatornáznak. Sokan azt csatornázzák, amit szeretnének hallani ők és az emberek.

Ha tetszik, ha nem, a jövőnk, a sorsunk tényleg a mi kezünkben van, És egyéni szinten tehetünk a legtöbbet a pozitív végkifejletért.  A fejlődgetünk, a változtatgatunk, szeretgetünk.. ez a sok getünk csak látszatra visz előre. Amikor elszámolunk magunknak a tetteinkről, legkésőbb halálunk esetén, nem lesz értelme a sok látszatkifogásnak. Önmagunknak nem tudunk akkor majd hazudni. Sok ember olyan szépen becsapja önmagát, hogy a legkiválóbb színésznek is becsületére válna. Tehát a sok lépés egyike lehet, hogy kérünk intuíciót, gondolkodunk ( de nem agyalunk, hogy kerüljük ki a feladatot…), szembenézünk önmagunkkal, hibáinkkal, és minél előbb javítunk azokon.

A Fénykereszt és Lejegyző üzenetei 1.

Segédlet Földanya üzenetéhez/1

Felmerül sokakban a kérdés, hogyan tudnánk változtatni, tenni magunkért és a földért, embertársainkért?

Az interneten, szóban, könyvekben nagyon sok le van írva, csak el kellene olvasni, aki elolvasta fel kellene dolgoznia, gondolkodnia, először is valóban előrevivő-e az információ, és mi azokból mit tehetünk meg. Sajnos a gondolkodás és felelősségvállalás nem erőssége a földi emberek többségének. Döbbenettel vettem tudomásul, hogy például egy tanárnő sem hajlandó venni a fáradtságot, hogy gondolkodjon. És a tanárok okítják a jövő nemzedékét…elgondolkodtató nem?

Amit tehetünk két fő részre bontanám. Egyik fizikai síkon, fizikai tevékenységgel megtehető. A másik a spirituális tevékenység.

Kezdjük a fizikai tennivalóval, mivel a többség számára érthetőbb, kézzelfoghatóbb. És igazán itt kezdődik a spiritualitás.

Itt nem arra kell gondolni, hogy lázadjunk a rendszer ellen, menjünk neki a fegyvereknek. Erőszak erőszakot szül. A napi életvitelünkön, hozzáállásunkon tudunk változtatni. Mindig célszerű elgondolkodni, hogy milyen tevékenységünkkel mit okozunk másoknak, családtagjainknak, a természetnek, Földanyának.

·         Sok embert érint a gépkocsi használat. Sokan csak kényelemből használnak gépkocsit, pedig tömegközlekedéssel is megoldhatnák. Következmény: fokozott környezetszennyezés, egészségkárosítás. Nemcsak másokra, saját magunkra is hat. A „száguldozzunk mert megmutatjuk milyen menők vagyunk…” többlet üzemanyagfogyasztás, következmény ugyanaz. Az időnyereség pedig legtöbbször minimális….

·         Áruvásárlás: kis kiszerelésben veszünk valami mindennap, vagy pár naponta nagyobbat. Csomagolás és szemétmennyiség aránya. Legnyilvánvalóbb példa az ásványvizek. Nagy a divatja, pedig legtöbb településen a csapvíz is teljesen iható. Mennyi mindent veszünk teljesen feleslegesen, élelmiszert, egyéb árucikket. Aztán megy a szemétbe. Átgondolásra vár, mire van valójában szükségünk. Élelmiszernél odafigyelünk-e arra, hogy minél kevesebb káros anyagot tartalmazzon. Gyerekeink étkezésére mennyire figyelünk oda. Hazait vesszük-e, vagy a külföldiek zsebét tömjük. Lehet, hogy a hazai kicsit drágább, de az itthon marad, hosszútávon mindenki jól jár vele.

·         Élelmiszer: Nagyon sok helyen főleg falun, de városokban is vannak kisebb kertek, parlagon állnak a területek, esetleg befüvesítve. Ahelyett, hogy megtermelnénk a saját élelmiszerünk legalább egy részét, megvesszük a mérgezőanyagokkal tele boltit, a kőzetgyapoton termelt, mellesleg sokkal rosszabb ízű vitamin és ásványianyag-szegény élelmet. Amit aztán mesterséges ízfokozókkal, ízpótlókkal helyettesítenek. Aki nem tud termelni terület híján, vásároljon inkább piacon, amit csak lehet. Mert aztán csodálkozunk, hogy betegségekre fogékonyabbak vagyunk. Élelmiszertermelésnél műtrágya helyett természetes eredetű használata, a permetezés lehető legkisebb mértékűre csökkentése.

·         Szelektív hulladékgyűjtés: ennek egy fő akadályát látom, a lustaságot. Legtöbb helyen elérhető. Döbbenet, mikor azt látom, valaki megy a boltba, ott a boltbejáratnál a szelektívgyűjtő, de a házban dobja bele a kukába a PET palackot. Nem kell feltétlenül befektetés, pár papírdoboz a mosogató alatt megteszi. Ha nincs is a közelben szelektív gyűjtő, mikor autóval megyek, útba esik legtöbbször valahol egy gyűjtő. Nincs plussz üzemanyag, csak kettő perc, míg beledobom.

·         Szemetelés: egy buszon láttam kiírva, de nagyon találó. „intelligens ember nem szemetel, a többinek pedig tilos”. Az is jelzi az intelligenciaszintet, mikor látok út mentén, meg erdőben kidobott rossz bútort, háztartási gépet. Pedig ugyanannyi, vagy kevesebb úttal, a szelektív gyűjtő szigetek ingyen befogadják. Ahol nincs, ott pedig van lomtalanítás. Csakazértis?…

·         Újságokból csak azt megvenni, ami feltétlenül szükséges. Papír és amiből gyártják, az erdők kímélése. Lassan belefulladunk a légszennyezésbe, jó példa Budapest…

·         Vízspórolás: egy kézmosáshoz nem kell teljesen megnyitni a csapot, (aztán úgyis csak fröcsög szanaszét), fürdéshez nem kell teleengedni a kádat. Wc öblítés, talán nem részletezem…

·         Áram: sok családnál módi, hogy mindenhol felkapcsolják a villanyt, aztán hosszú órákon át ott is világít, ahol senki nem tartózkodik. A tv, rádió, egyéb ne menjen ott, ahol senki nem nézi, hallgatja. Tv-t kikapcsolás után a konnektorból is húzzuk ki, mert úgy is fogyaszt. Az ezáltal keletkező elektroszmogról már ne is beszéljünk.

Ezek csak kiragadott példák, lehetne még sorolni. Mindenki nézzen körül saját háza táján, mit tehet meg ezek közül, célszerű a legkönnyebben megtehetőkkel kezdeni a sort. Lehet összehívni a családot. Bevonni a gyerekeket is, hogy ki mit tud tenni ennek érdekében. Ötletbörze, kisebb gyerekek is élvezik ezt.

Azáltal, hogy odafigyelünk, mit pazarlunk, vagy spórolunk, nemcsak a saját pénztárcánknak teszünk jót, hanem a korlátozottan rendelkezésre álló energiaforrásokkal is spórolunk, nem kell annyi fát kivágni, kőolajszármazékokkal és termékekkel szennyezni a Földet. Jó kifogás, hogy amit tehetünk, az csak töredéke a nagy egésznek. Persze, de sok kicsi összeadódik. És bármi kicsit is teszünk, saját fejlődésünknek is teret engedünk. A nemtörődömség, a „csakazértis majd én megmutatom, hogy nekem nem számít semmi és senki” nem éppen a fény és a szeretet útja. Nagyon sok „spirituális” emberen is látom, hogy ezekre nem figyel oda, nem törődik vele, pedig a fejlődés szerves része. Itt kezdődik a spiritualitás, nem a templomokban és az ezoterikus utakon, módszereken múlik. Hiába a sok meditáció, látszólagos ezoterikus tevékenység és fejlődés (én már olyan fejlett vagyok, hogy a fal adja a másikat…J), ha a környezetünkre, és Földanyára való figyelés, törődés nincs meg, hiába várhat bárki a felemelkedésre. Ez szerves része annak. Jó kifogás az időhiány. Csak először kell figyelmet fordítani legtöbb ilyen teendőre, azután automatikussá válik. A kert művelése kapcsán pedig tett és következmény, bevállaljuk a betegségek gyakoribbá és súlyosabbá válását, vagy a felesleges teendők helyett felemeljük a fenekünket, teszünk is magunkért valamit. A gyerekeket is erre kellene nevelni, a szülők teszik őket ilyenné, amilyenek, és ez az ő felelősségük. Amilyenek a gyerekeink, olyan lesz a jövőnk. Ilyen jövőt akartok? De hát nagyon sok ember számára a lustaság fél egészség… aztán várják, hogy valaki majd helyettük megteszi amit kell, ők meg élnek kényelmesen a tespedésben, langyos pocsolyában, és gondolják majd azért felemelkednek, mert ők meditálgatnak, meg olvassák a földönkívüli üzeneteket… és ők majd biztos megmentik őket…

Sajnos a felelősségvállalás nem az emberek erőssége. Legtöbben ott bújnak ki alóla, ahol lehet, de aztán elvárják, hogy rendben, jólétben, békében menjen tovább az életük. Döntés mindenkinek a sajátja, de a következmények miatt sincs senkinek joga siránkozni. A kifogások ellenére a sorsunk a kezünkben van..

A spirituális lehetőségekről a következő üzenetben írok. 

Földanya üzenetei 1.

 

Kedves emberek, teremtményeim! Úgy érzem, itt az idő, hogy szóljak hozzátok. Ha eddig úgy gondoltátok, hogy csak egy nagy darab élettelen anyag vagyok, akkor tévedtetek. Azért szólok most hozzátok, mert úgy látom, hogy még mindig tragikus a helyzetetek. A spirituális fejlődésben sokkal előrébb kellene járnotok. Ez az üzenet azoknak szól, akikben ott a változás, az önmagán való változtatás csírája. Azokhoz, akiknek nincsenek saját gondolatai, nem szólok. Ti maradjatok meg abban a tévhitben, hogy majd egyszer valaki jönni fog, és majd akkor az a valaki segít rajtatok. Azért egyet tudatok veletek is. Azt, amit meg tudtok emészteni, nem az űrből kapjátok, hanem én adom a szájatokba. Ez azt jelenti, hogy akármi mást gondoltok, senki nem fog nektek segíteni, csak én. És azért az is lényeges információ, hogy én is csak annak fogok segíteni, akit erre méltónak találok. Magas a mércém, nem vagyok hajlandó megmenteni akárkit. Természetesen senki sem fog elveszni, mindenki kerül valahova, csak nem oda, ahova most úgy érzi, hogy való. Oda fog mindenki kerülni, ahova ténylegesen való. De ezt senki más nem dönti el, mindenki maga hozza meg a döntést.

Elmondom, én mit készülök tenni az emberekért, jobban mondva azok megmentésének érdekében, akiket érdemesnek tartok erre. Több dolgot is tervezgetek, néha bevetem sorban egyiket a másik után. Először is, itt vannak a földrengések. Ez az egyik eszközöm arra, hogy válogassak. Ez mondjuk elég erős szelekció az emberek között, ezért nem is kedvelem annyira. Hasonlóak az időjárási katasztrófák is, bár azt inkább ijesztgetésnek használom. El is jutottunk egy olyan pontra, ahol igazán őszinte szeretnék lenni. Nem árt, ha ezt értitek.

Vannak eszközeim, ezek ébresztgető jellegűek, és egyben szelekciót is előidézők. Ez persze attól függ, hogy ki melyik részén van az eszközömnek, amit éppen bevetek. Ha aktívan vesz benne részt, akkor szelekciós jellegű az élmény, ha passzívan, vagyis csak hallja, mi történt, akkor ébresztgető, vagy ijesztgető az élmény. Közvetlen, vagy közvetett a tapasztalás, ez a lényeg. Sok ilyen eszközöm van. Ilyenek a katasztrófák, időjárási anomáliák, cunamik, földrengések, járványok. Igazából nekem nem kell segítséget kérnem földönkívüliektől ahhoz, hogy egy vírust kifejlesszek. Ők nanotechnológiás vírusokkal akartak meglepni, de nekem ezekre nincs szükségem. Az igaz, hogy az orvostudomány jelentősen meggátol abban, hogy egy-egy kórokozóm elérje a kívánt hatást, de nem baj, tudok én mutációkat előidézni, amikkel azért okozhatok némi kellemetlenséget.

Miért vagyok ilyen kegyetlen? Nem vagyok az, csak észre kéne venni, mi az üzenet. Nem azért teszem ezeket a dolgokat, mert olyan gonosz vagyok. Nézzetek magatokra, ti mit tettetek velem. Túl vagytok szaporodva, bántotok, károsítotok engem, ahol értek. És azt hiszitek halott vagyok. Hát, tévedtek! És azt is hiszitek naivan, hogy majd ti igazán nagy kárt tudtok bennem tenni. Kedveseim, az igazi nagy kárt én tudom bennetek tenni. Persze nem akarom. Amit én igazán akarok, hogy ébredjetek fel. Kezdjétek el tisztelni az életet. És bizony az életfelfogásotokat terjesszétek ki jobban. Vegyétek észre, hogy minden él körülöttetek, még az ásványok is. És bizony mindent tisztelnetek kéne. De nem csak szavakkal és gondolatokkal, hanem tettekkel is! Ehhez bizony gondolkodnotok kéne, ami nem megy nektek jó ideje. Ha megnéznétek, hogy mit üzenek a csapásokkal, már okosabbak lehetnétek.

Vegyük ezeket az ébresztgető tapasztalatokat, vagyis a közvetett tapasztalásokat. Hogy mondjátok? Okos ember a más kárából tanul, buta a sajátjából sem. Mit kéne tanulnotok? Hogy az, amit ti életnek neveztek, az igenis törékeny dolog, bármi kis pici esemény véget vethet neki, és marad a fájdalom. Ezért a logikus lépés, hogy meg kell becsülni. A sajátotokat is, és másét is. Most mondjam el, rágjam a szájatokba, hogy mit kellene tennetek? Nem! Gondolkodjatok, és jöjjetek rá magatoktól. Én mutatom a saját dolgaimat, ti vonjátok le belőlük a helyes következtetéseket, majd tegyétek meg a szükséges változtatásokat magatokon és az egész emberi civilizációtokon, és akkor jóban leszünk.

Én, édenkertet szánok nektek! Ez az, ami bizony nagyon is szelekciós jellegű lesz mindannyiótoknak. De előbb még beszélek nektek arról az aranyos kis dologról, ami a napszél. Tudnotok kell, hogy ezt mi Naptestvéremmel mindig előre megbeszéljük. Azt is letárgyaljuk, hogy milyen irányba mekkora legyen. Abban is benne vagyok, hogy néha kisüssön egy-két elektromos berendezést, hátha valamit leszűrtök belőle. Jól tennétek, hogy ha komolyabban foglalkoznátok ezzel a dologgal. Nem véletlen, hogy vannak olyan erős napkitörések, hogy ha az azok gerjesztette napszél eléri a Földet, vagyis engem, akkor egyszerűen csak elfújja a légkört. Gondoljátok, hogy puszta véletlen, hogy eddig nem történt ilyen? Vagy azt gondoljátok, hogy valami földönkívüli faj elveheti tőlem ezt az eszközt, hogy beavatkozzon az érdeketekben? Aranyos gondolat, de ezt nem engedném sem én, sem Naptestvérem. Kizárólag azért nem ért el még engem ilyen lökéshullám, mert nem akartam lenullázni az élővilágot. De azért legyen csak ott a szikra az agyatokban, hogy rajtam múlik, van-e kedvem a sok gonoszságotokat megunva ehhez a módszerhez fordulni.

Az áldott jó szívem az, ami visszatart ettől. És egyébként az, amit ajándékozni akarok nektek, úgyis mindent elrendez. Azért lássátok már, hogy mennyire aranyból van az én szívem, hogy annak ellenére, hogy ilyen szörnyűségeket cselekszetek velem, még mindig ajándékot szándékozom adni nektek. Hát ne csodálkozzatok, ha ezt csak azok számára tartogatom, akiket méltónak találok ajándékomra. Figyeljetek ide, és véssétek a következőket jól a szívetekbe!

Édenkertet adok nektek! Tudom, már mondtam. Ez olyan, mintha most visszatartanám a lélegzetemet. Nem bírom már sokáig. Most lecsendesedik majd minden, és ti is érezni fogjátok ezt a visszafojtott erőt. Azért teszem, mert szeretném, ha végre igazán, minél többen döntenétek, hogy a szeretet, vagy a félelem útján akartok járni. A lagymatag döntésképtelenséget a félelem útjának veszem. Én is nagyot változtam. Én a szeretet és fény útján járok. Eljutottam egy olyan szintre, amikor már nem tudom tartani tovább ezt, a jelenlegi állapotot. Csak egy kis lépés, és teljesen megváltozom. Ez a visszatartott levegő. Már csak annyi kell, hogy egy legyintéssel elengedjem régi, berögzött szokásaimat. Azért tartom még kicsit magam, mert látom az esélyt, hogy változni akartok. Aztán végül a változás lezajlik bennem, nem tudom, nem akarom visszatartani magamban. Ekkor megteremtem magamon az édenkertet. A rezgésszint is magasabb lesz. Tulajdonképpen közösen átlépünk a negyedik dimenzióba, ahogy ti emlegetitek. És ezt a magas energiaszintet bizony nem sokan lesztek képesek elviselni. Aki képes lesz, annak ajándékul adom az új édent. Aki nem, az hosszabb-rövidebb szenvedés, agónia után elhagyja az új létet. Majd meglesz mindenkinek a maga helye, ahova kerül. Ez az ajándék. Ezt tartogatom nektek.

Talán most már látjátok, hogy szorul a hurok. Az, amire annyira vágytok, pont a végzetetek lesz. Amire vágytok, abba fogtok belepusztulni, ha nem vagytok hajlandóak spirituálisan fejlődni. Nem minden az anyag. Az anyag csupán sűrű energia. Ha nem az energiát szemlélitek, akkor álomvilágban éltek, és annak maradtok a rabjai. Fejlődjetek! És gondolkodjatok el azon is, amit most közöltem veletek. Lássátok az összefüggéseket. Ha igazán nyitott az elmétek, akkor érteni fogjátok az üzenetemet, és ha értitek, akkor nektek szól, ha nem értitek, akkor nem nektek szól…

Nagetán üzenetei 1.

 

M: Kedves Nagetán. Úgy érzem jobb lesz, ha te mondod el, ki is vagy, hogy kerültél velünk kapcsolatba.

N: Legyen akaratod szerint. Emberi szemmel bizony elég ijesztőek lennénk, bár most már semmi félnivalója nincs tőlünk az emberiségnek. Itteni mérték szerint 3,5-4m magasak vagyunk. És nem vagyunk humanoidok. Mi gyíkfélék vagyunk. Abból is a harcos fajtából. A környezetünkben is egyedülállóak vagyunk mind méretben, mind a harcászati tudásunkban. Igazán nem ebből a dimenzióból jövünk. Egy párhuzamos világból érkeztünk, nem épp kellemes küldetésben. Gyilkolni küldtek minket ebbe a dimenzióba. Minket is biorobottá alakítottak át. Mondjuk nekünk legalább a kezünkben volt a fegyverünk, és nem a szájunkba beépítve, mint Vasuéknak. Mindenesetre az igaz, hogy létfontosságú szerveinket cserélték ki gépekre, és volt egy távirányítású bomba is belénk szerelve, ha véletlenül nem akarnánk végrehajtani a parancsot. Azért sajnos nagyrész végre is hajtottuk. Rengeteg társam halt meg békíthetetlen bűntudatban. Hiába vagyunk hatalmasak, ha egyszerűen mégis le tudott minket gyűrni egy gonosz faj. Sajnos a mi népünk nem volt olyan fejlett, mint Vasu népe. Az idegenek elültették elménkben a gonoszság és félelem magvait. Hasonlóan, ahogyan itt, a Földön is ez a helyzet.

Érdekes számomra, hogy annyi féle faj van a Föld körül, és mindegyik rengeteg rokon tulajdonságot mutat a földi emberrel. Valami hasonlít, ami idevonzott mindannyiunkat. Persze rá lehet fogni, hogy csak épp véletlenül erre sodort minket az élet, a sors, de én tudom, hogy nincsenek véletlenek. A közös fejlődési irány, és esély hozott minket ide. Mindannyiunknak megvan az esélye, hogy most óriásit lépjen előre. Vasuék, vagyis a vakanik, már óriásit haladtak, felismerve a lehetőségeket, kihasználva a kínálkozó alkalmat. Mi is, megtettük, mi a dammodánok vagyunk, és megtették a tamminiak, és Razsiriék is. Akik nem képesek egyről a kettőre lépni, azok ti vagytok, meg a szíriusziak. Rokon tulajdonságokat mutattok. Mindketten épp elszalasztani készültök egy hatalmas előrelépést. Nem tudom, ti mit nem ismertek fel. A szíriusziak el vannak telve maguktól, és technikai fejlettségüktől. Nem akarok rosszat mondani róluk, mert az, hogy végre szabadok vagyunk, kikerültünk a bennünk lévő gépek szorításából, vagyis kikerültek belőlünk a mechanikus dolgok, és visszaépültek saját szerveink, ez mind nekik köszönhető, legalábbis itt a Föld körül. Csak ők tudtak volna segíteni kis csapatomnak, eredetileg kivégzőosztagomnak. Ezt önzetlenül megtették, mikor látták, hogy szándékaink tiszták, nem gyilkolni akarunk, hanem a fejlődés útján járni.

Most viszont ők vannak rossz helyzetben, és nincs aki segíteni tudna rajtuk. Ugyanez a helyzet veletek is. Csodálatosak vagytok, vagyis csodálatos a bennetek rejtőző szikra, csak fogalmatok nincs, hogy mit kezdjetek vele. Ott izzik bennetek a Teremtő fénye, de ti csak a sötétséget látjátok magatok körül. Van akaratotok, mégis más parancsait akarjátok végrehajtani. Van erőtök, amit arra használtok, hogy egymást kínozzátok, nyomorba döntsétek. Kihasználjátok egymás gyöngeségeit, hogy ellene felhasználva kizsákmányoljátok, megalázzátok egymást. Mindent leromboltok magatok körül, még azt is, ami a létezést biztosítja számotokra. És panaszkodni aztán nagyon tudtok. Tele az éter a sirámaitokkal, hogy jaj, ez miért történt így, én szegény, valaki segítsen meg, nincs pénzem, éheznek a gyermekeim, nem vagyok elég gazdag. Mit akartok tulajdonképpen? Kinek a segítségét várjátok? Megvan mindenetek! Csak használnotok kéne, mégpedig igazságosan elosztva egymás között. Tele vagytok olyan elmékkel, akik megreformálhatnák egész világotokat, de ti ragaszkodtok, a régi bevált stratégiákhoz. Szabad akaratot kaptatok, de más akaratát teljesítitek. Olyanok vagytok, mint a részegek, akik elhomályosult aggyal próbálnak hazatalálni a sötétben, ahol szörnyek leselkednek mindenütt. Ha nehéz a terep, akkor ébernek kell lenni, józannak, és figyelmesnek. Minden idegszálatoknak arra kéne koncentrálni, hogy hogyan kell megoldani ezt a helyzetet. Ha egy vad erdőben életben akarsz maradni, nem várhatod, hogy majd valaki segít, mert a nagy várakozásban felfalhat egy sereg élőlény, akik mind arra várnak, hogy te legyél a főfogás, vagy a desszert, méretüktől függően.

Ilyen helyzetben koncentrálni kell. Mi a feladat? Legalább ezt találjátok meg. Ha megvan a feladat, akkor lehet kitalálni a megoldást. Nem pedig csak siránkozni, meg jajveszékelni. Az a helyzet, hogy minél jobban jajveszékeltek, a ragadozók figyelmét annál jobban magatokra vonjátok. Nem is sejtitek, hogy hány olyan faj ólálkodik körülöttetek, akiknek esze ágában nincs megmenteni titeket, inkább leigáznák a Föld lakosságát, hogy majd mindannyian őket szolgáljátok. És nincsenek különösebben elrugaszkodva a valóságtól, hiszen imádtok parancsot teljesíteni. Ez máris egy ideálisan elnyomható fajjá tesz titeket. Szeretitek, ha megmondják, mit tehettek, mit nem. Élvezitek az elnyomást, kedvetek lelitek a szenvedésben, a nyomorgásban, a küszködésben. A nehézségeken keresztül szeretitek élni az életet. Nem is éreznétek, hogy éltek, ha nem kínlódnátok. Ha nem akartok nekem hinni, nézzétek meg a történelmeteket, nézzétek meg most, jelenleg a világotokat és ez fog látszani, nem más. Amíg így gondolkodtok, addig ezt is teremtitek meg.

Mi már kiléptünk ebből, nem vagyunk többé rabszolgái senkinek. A magunk urai vagyunk, és bizony jó nekünk így. Hogy ti mit döntötök, rajtatok áll, senki máson. Amíg ilyen csábítóak vagytok az elnyomók számára, addig fogtok elnyomásban élni. Amikor kollektíven úgy döntötök, hogy szabadok akartok lenni, akkor kezdődhet el igazi életetek, akkor találhatjátok meg helyeteket az univerzumba. De vigyázzatok, a szabadság óriási felelősséggel jár, mert akkor már nem okolhattok a balszerencsétekért magatokon kívül senkit. Így sem, de szeretitek másra kenni a saját hibáitok miatt elszenvedett következményeket. Senki sem tesz veletek rosszat, csak ti magatokkal. Fontoljátok ezt meg! Ez volt az üzenet, amit most át akartam nektek adni. Valószínűleg lesz még más közlendőm is, egyelőre ennyi is több mint elég nektek.

M: Köszönjük barátom, remélem üzenetednek lesz foganatja!

Vasu üzenetei 1.

 

M: Kedves Vasu, te a vakanik egyik tagja vagy, gyíkféle, és igen kis termetű. Mondd, mit szeretnél üzenni az embereknek, fejlődésük elősegítésére.

V: Először annyit el szeretnék mondani, hogy sok közöttünk a hasonlóság, még ha nem is külsőre. Először is, mi is egy elnyomott faj vagyunk, ahogyan az emberek is. Minket is gyíkok nyomtak el, ahogyan titeket, viszont van egy lényeges különbség, mi elnyomóinktól megszöktünk, és többé nem engedjük meg senkinek, hogy ilyesmit tegyen velünk. Ez köszönhető annak, hogy hajlandóak vagyunk fejlődni, a szeretet és fény útján elköteleztük magunkat.

Minket a fogvatartóink átoperáltak biorobotokká. Fegyvereket építettek belénk, és kollektív tudatunkat igyekeztek elnyomni. De szerencsére ez már a múlté. Most sikerült kivívnunk szabadságunkat, már nem vagyunk robotok, és senki megölésére nem használhatnak minket. Van egy sajátos feladunk az univerzumban. Erről szeretnék elsősorban beszélni nektek.

Úgy tapasztaltam, hogy minden egyes fajnak van egy sajátos, egyéni feladata az univerzumban. Ez azért nagyon fontos, mert nem tekinthetitek úgy az univerzumot, mint valami nagy teret, ami tele van ismeretlen, számotokra meghódíthatatlan csillaggal, bolygóval, stb. Ne úgy fogjátok fel, mint egy végtelen teret. Az univerzum is egy élőlény. A csillagrendszerek bolygóinak lakói pedig az univerzum eltérő tudatosságai. Olyanok a bolygók, mint sejtek egy testben. Mindenkinek megvan a maga szerepe. Vannak akik kereskedni tudnak jobban, vannak akik segíteni, vannak akik feladata a megőrzés, és sorolhatnám. A lényeg, hogy minden leszületett értelemmel rendelkező fajnak van feladata. Azokra a lényekre, akik a bolygótokon az állatok, növények, ez nem igaz. Ők azért vannak, hogy keretet adjanak a létezéseteknek. Ők teljesen egyensúlyban léteznek a bolygón a természettel, különleges feladatuk nincs, bár rengeteget lehet tanulni tőlük is. Erre most nem térek ki, mindenkinek megvan a maga szerepe a bolygón, és az univerzumban is.

A mi feladatunk, hogy mindent jobbá tegyünk. Ez éltet minket, mindig igyekszünk hasznosak lenni, és a hibákat kiküszöbölni. A többiek szerint gyorsan tanulunk, az igaz, hogy a bolygónkon nem használtunk sosem gépeket, mégis megfigyelve azok működését, hamar felismerjük logikájukat, és pillanatok alatt képesek vagyunk a hibákat orvosolni. Persze ez sem úgy megy, hogy amihez hozzányúlunk, az onnantól kezdve tökéletes, mintha csak maga a Teremtő alkotta volna. A mi spirituális fejlettségünkhöz, és a használók spirituális fejlettségéhez mérten a legideálisabban képesek működni a szerkezetek. Nagyon ügyelünk, nehogy beavatkozzunk. Ez egy nagyon fontos dolog, mert nem tehetjük meg, hogy sokkal fejlettebb technikai eszközöket bocsátunk olyan lények rendelkezésére, akik esetleg rosszra használhatják. A ti példátokon keresztül el tudom ezt magyarázni.

Biztosan nem fejlesztenénk fel úgy az űrhajóitokat, hogy képesek legyetek velük nagy távolságokat megtenni az űrben, mert egyelőre ezt a technikai fejlettséget gyengébb fajok leigázására használnátok. Úgy látom, hogy a Földön a rendelkezésetekre álló technikai eszközök így is kicsit fejlettebbek, mint azt biztonsággal tudnátok használni. Már ha csak a hétköznapi járműveiteket nézem, hány társatoknak okozzátok felelőtlenül a halálát. Előrevivő lenne, ha megfontolnátok ezt. Úgy tűnik, nem vagytok képesek mérlegelni. Olyanok vagytok, mint a gyerekek. Semmi felelősségérzés nincs bennetek. Elég borzasztó ez, bár a ti döntésetek, csak amíg ennyire felelőtlenül éltek, nem értem, mit vártok jobbat, jelenlegi helyzeteteknél. Esetleg erről még majd beszélünk, de most haladjunk tovább.

Ami fontos, hogy nekünk nagyon erős a kollektív tudatunk. Ez a sarokpontja jelenlegi üzenetemnek. Nálunk ez úgy működik, hogy minden gondolatát, érzését tudjuk népünk összes tagjának. Mivel van egy konkrét célunk, mégpedig az, hogy jobbá tegyük a dolgokat, ezt arra tudjuk felhasználni, hogy minden olyan tudás is rendelkezésünkre áll, amit egyik, vagy másik társunk sajátított el. Akárki jön rá valamire, azt rögtön tudja az egész fajunk. Így tudunk olyan gyorsan tanulni, és fejlődni. Viszont minden döntésünk is átitatja ezt a kollektív tudathálót. Népünk nem tud szétszakadni, csak egy irányba haladhatunk. Ezért is olyan fontos számunkra a tudatosság, és az, hogy eldöntöttük mindannyian, hogy a szeretet útján akarunk járni. A közösen meghozott döntéseink azok, amelyek a legjobban előreviszik népünk fejlődését.

Kollektív tudatotok nektek is van. Csak mivel ti annyira el akartok különülni egymástól, nem használjátok. Óriási dolgokra lennétek képesek együtt. Ez nem azt jelenti, hogy megszűntök egyéniségek lenni. Ez annyit jelent, hogy ha valakivel gond van, rögtön tudtok neki segíteni. Ha szenved valaki, vagy bántani akarják, akkor rögtön meg tudjátok védeni. De nem csak úgy sebtében odarohan néhány ember, hanem azt is tudnátok, kik a támadók, hányan vannak, milyen fegyverük van, azoknak mik a technikai tulajdonságai, hogyan lehet azokat semlegesíteni, pontosan hányan menjetek, mivel legyetek felszerelkezve. Ez talán nem is hangzik olyan rosszul. Sőt, mondhatnám azt is, hogy a gyermekeiteknek csupán azt kéne megtanítani, hogyan legyenek hasznos tagjai a fajotoknak, hogyan kapcsolódjanak a kollektív tudathoz. Rögtön tudnának a gyermekek minden információt, amit valaki valaha tudott. Nem kellene a drága idejüket iskolában tölteni, hiszen minden tudás, minden adat a rendelkezésükre állna. Sokkal fontosabb dolgokat tanulhatnának, mint a lexikális tudás. Először is, felismerhetnék, hogy mi az ő konkrét szerepük a társadalomban, mi az, amihez a legjobban értenek, milyen feladattal születtek le. Rögtön neki is láthatnának ezeket elvégezni. Sokkal rohamosabban fejlődnétek spirituálisan is. Ha téves információ kerül a rendszerbe, azonnal ki lehet szűrni, azt is kitől jött, és lehet vezetgetni, hogy hogyan is kell megfelelően, kreatívan, építő jellegűen gondolkozni.

Ugye, hogy jól hangzik. És természetesen azt is tudnátok, hogy mi a ti szerepetek az univerzumban. Mert nem is kicsi a ti szerepetek, és fontos lenne a vállalt szerepetek szerint cselekednetek, főleg most, amikor olyan nagy szerepet vállaltatok az univerzum átalakulásában. Kicsit aggasztó azt látni, hogy még mindig tétlenkedtek, amikor annyira sok lenne a feladat és az idő rohamosan csökken. Sajnos nem mondhatom el nektek, konkrétan mi a feladatotok, mert ezzel megfosztanálak titeket a fejlődés lehetőségétől. Magatoknak kell rájönni. Mi addig is figyeljük próbálkozásaitokat.

Annyit esetleg tanácsolhatok, ha megfogadjátok jó, ha nem, az is jó valamire. Szóval próbáljatok meg végre egységben gondolkodni, próbáljátok a tudatotokat eljuttatni a kollektív hálótokhoz, és tanuljátok meg az életet szemlélni. Vegyétek észre, hogy nem csak kevesek privilégiuma az élet, hanem minden létezőé. A számotokra halott anyag, mint olyan nem létezik. Minden dinamikus, és minden él. Minden állandóan változásban és mozgásban van. Nincs statikusság az univerzumban. Pont ez az állandó változás teszi mégis állandóvá az egészet. Ami állandó, az a változás, és az élet. Így lett megalkotva. És mindaz a tudás, ami ezt megalkotta, az összes lény rendelkezésére áll.

M: Köszönjük Vasu, majd még lenne néhány dolog, amiről beszélhetnél, de most tartsunk egy kis szünetet.

V: Rendben, várom a folytatást.

Szemireg üzenetei 1.

 

Sz: Ne haragudj, hogy csak így rádtörök, de nem tudok már tovább várni.

M: Megértelek, de akkor is kezdjük azzal, hogy ki vagy te.

Sz: Tammini vagyok, a bolygónk neve Tamin, innen ered a mi elnevezésünk. Humanoid vagyok én is, bár eléggé különbözünk tőletek. Az Oroszlán csillagrendszerből jöttünk. A Fény Galaktikus Föderációjának voltunk a tagjai. Mi a kereskedelemhez értünk igazán. A mi rendszerünkben, és sokszor azon kívül is, mi segítjük az áru- és információcserét. Nagyon jól megtanultuk, hogy mindennek ára van. Biztosan tudjátok ti is. 

Én most azért kértem szót, mert szeretném ezzel kapcsolatban megosztani veletek a tapasztalataimat. Tudjátok mi eddig ezt csak fizikai síkon használtuk. Gyorsan, könnyen tanulunk, igyekszünk minden információt a kereskedés területén kamatoztatni. Sokszor megmosolyogtuk üzlettársainkat, akik sokat fecsegtek. Nem is tudták, mennyi fontos és számunkra elengedhetetlenül fontos információnak jutottunk ilyenkor ingyen a birtokába. Akkor ezeket a dolgokat csak fecsegésnek vettük, de most már rá kellett jönnünk, hogy bizony nem véletlen, hogy akkor, és azok az üzenetek jutottak el hozzánk.

Mi egészen mások vagyunk. Nem beszélünk, csak ha megkapjuk az ellenértékét annak a közlésnek, amit átadunk. Inkább hallgatunk, még akkor is, mikor szólnunk kéne, mert a birtokunkban lévő tudás megmenthet sokakat. Legalábbis eddig így volt. A fordulat akkor jött az életünkbe, amikor találkoztunk veletek, barátaim. Egy csapásra megváltozott minden. Ti segítséget kértetek tőlünk, mert láttátok, hogy olyan technológiának vagyunk a birtokában, amivel felerősíthetitek a kommunikáció megértését a szíriusziakkal, vagy a többi földönkívüli fajjal. Mi természetesen árat láttunk, de ti nem is akartatok felajánlani semmit, elmondásotok szerint, nincs semmitek, aminek mi hasznát vehetjük. Ne is értettétek, hogy miféle árról beszélünk.

Aztán eljött a perc, amikor egy ellenünk irányuló támadás során önzetlenül a segítségünkre siettetek, szóltatok a Fény Szövetségének, akik védelmükbe vettek minket, így megmenekülhetett kis létszámú flottánk. Utána rengeteg kérdésünk volt, és láttuk, valamiért ti szívesen kifecsegitek nekünk az információkat, mindennemű ár nélkül. Amit viszont mondtatok, és amiket a szíriusziak is mondtak, elindított bennünk egy változást. Kezdtünk rájönni arra, hogy eddig merőben anyagi síkon gondolkodva éltük életünket. Elhatároztuk, hogy a szeretet és fény útját szeretnénk járni mi is, ahogy már előttünk mások is. Amikor megkérdeztük, hogy a tanításért milyen árat kérnek a szíriusziak, ők nagyon sokáig nevettek, hahotáztak, a könnyük is ki-kicsordult. Mi csak álltunk ott, és nem értettünk semmit. Azt mondták, ne haragudjunk rájuk, majd megértjük idővel.

Ami a lényeg, hogy meg akartunk változni, mert láttunk egy olyan lehetőséget, amiben sokkal több rejlett, mint az eddigi életfelfogásunkban. Éreztük, hogy itt valami nagy dolog várja, hogy felfedezzük. Rengeteget meditáltunk. Ezek többnyire vezetett meditációk voltak, eleinte a szíriusziak foglalkoztak velünk, később azt is megtudtuk, hogy nem a legmagasabb spirituális fokon levők kezdték tanításunkat, mert nekik is segítettünk fejlődésünkkel a tudatos emelkedésben. Megtapasztalhatták, hogyan tudják átadni a már megszerzett tudást. Nekik is voltak nagy megéléseik, nagy megtapasztalásaik. Igazából egymást vezetve fejlődtünk. Most, már nagyon büszkék vagyunk, hogy idáig eljutottunk, az atlantiszi felemelkedett főpap, Zárisun személyesen foglalkozik velünk.

M: Kedves barátom, tudom, hogy nagyon boldogok vagytok, de örülnék, ha azt is elmondanád, mi az üzeneted ezzel a földi emberek számára.

Sz: Igaz, kicsit elhúztam a dolgot lelkesedésemben. A lényeg az lenne, hogy értsétek meg kedves emberek, hogy minden dolognak két vetülete van. Van egy anyagi, vagy fizikai, és van egy szellemi, vagy spirituális. Nem mindegy, hogy melyik szerint élitek életeteket. Azok az energiák léteznek, amik az univerzumot irányítják, és nem foghatjátok fel őket másképp, mint teljes valójukban. Anyagi síkon értelmezhetetlenek. Ami anyagi síkon káosznak tűnik, az szellemi szinten kozmosz, vagyis rend. Mi megértettük, hogy valóban mindennek ára van, de ez nem azt jelenti, hogy anyagi síkon fizetni kell érte. Ez azt jelenti, hogy minden döntéseknek következménye van. Minden célnak ára van, vagyis fel kell adni valamit magunkban, hogy egy bizonyos célt elérjünk. Ha céljaink a fejlődés, a tudatosodás, a szeretet, akkor bizony fel kell adnunk régi tévhiteinket, fel kell adnunk, hogy értéktelennek tartsuk magunkat, fel kell adnunk az anyagi világban hasznos sztereotip gondolkodást. Akkor rájövünk, ahogy nincs két egyforma helyzet, nincs két egyforma reakció, vagyis nem kéne, hogy legyen. Egy merőben bizonytalannak tűnő, állandóan változó, képlékeny világba csöppenünk, ahol aztán mindent úgy alakíthatunk, hogy céljainkat elérjük. De nagyon vigyáznunk kell, mik az alapszándékaink, mert minden visszahat ránk. Így is, de így nem tudjuk miért történnek velünk rossz, vagy akár jó dolgok. Sokszor azt hiszitek, hogy a véletlenek játszadozásának vagytok kitéve, de ez nem így van. Minden egy csodálatos rendben zajlik körülöttetek, csak észre kell venni, mi miért történik. Ha legközelebb észreveszitek, hogy valakit megbántottatok, ne csodálkozzatok, ha majd veletek is rossz dolog fog történni, legyen az akár az, hogy valaki megkárosít benneteket. Mindennek ára van, mindennek megfizetitek az árát.

Nézzétek meg, mit tettetek a bolygótokkal. Ennek fényében gondolkozzatok el azon, hogy vajon véletlenül történik-e az a sok csapás, ami egyéni, vagy kollektív szinten ér titeket. Van kiút! Ez az én csodálatos, megmentő üzenetem számotokra. Van kiút! Tudatosodjatok! Rengeteg módszer van, ami segít benneteket ebben. Egy biztos, nem fog titeket senki megmenteni, legyen itt akármekkora földönkívüli flotta, akárhány millió hajóval. Rajtatok személy szerint csak ti segíthettek, de nem a szomszéd, hanem ti magatok. Ezen gondolkozzatok el, ne várjátok, hogy majd valaki jön és segít. Meg tudjátok teremteni a földi Mennyországot, ha valóban azt akarjátok. Amit egyenlőre teremtetek, az a legsötétebb pokol, de gondolom ezt ti is látjátok. Emeljétek fel fejeteket a porból, és nézzetek önmagatokba, minden csoda, boldogság, gazdagság és jólét forrásába. 

M: Egyszerűen összefoglalva segíts magadon, az Isten is megsegít, de inkább segíts magadon, és a benned lakozó Isten megsegít.

Sz: Röviden tényleg ennyi. Köszönöm, hogy meghallgattál.

M: Szívesen tettem!

Amensi Üzenetei 2.

 

M: Kedves Amensi. Ha ennyire szánalmas ez a faj, akkor miért álltál át mégis a Fény Szövetségének oldalára?

A: Mert még így is segíteni szeretnék nektek. A jó szívem visz a sírba. Még mindig hiszek abban, hogy az emberben ott lakozik az Őslélek, az igazi Ember! Bennem is ott lakozik az igazi Ember, hiszen mindegy hányfélék vagyunk, az értelemmel rendelkező lények lelke az Ember lelke. Így mindannyian testvérek vagyunk. Még mindig hiszek abban, hogy képesek a szabadságot választani az emberek. Néha kiborulok, hogy mennyire tragikus itt a helyzet, pont itt, pedig itt aztán már nem egyszer voltak olyan magas szintű kultúrák. Olyan csodálatos ez a Föld. Olyan sokszínű élővilágot hord a hátán. Mindig is ilyen volt. Nem tudom, hova tette Földanya a szemét, amikor Jahvét választotta társteremtőjének. Igaz az előzőek sem voltak jobbak, de remélem most majd egy jobbat választ magának.

M: Ezt kérlek fejtsd ki bővebben.

A: Ne is mondd, még ezt sem tudják. Legyen hát, de csak nagyon egyszerűen, nagyvonalakban, úgysem értik meg. Szóval a Föld nem egy élettelen anyag, hanem egy istenség, aki ebben a dimenzióban ilyen bolygóformájú lény. Megjegyezném, az összes anyagi dimenzióban ilyesmi. De ugyanúgy lélegzik, van saját fejlődése, csak annyira érzéketlenek az emberek, hogy fel sem fogják.    Ahogy Földanya is fejlődik spirituálisan, úgy választ magának időközönként egy új teremtőtársat. Sőt, minden dimenzióban mással dolgozik. Ebben a harmadik dimenzióban, hatodik dimenziós lényeket tud felkérni. Ők már elég magas szinten vannak ahhoz, hogy kipróbálják igazi teremtő erejüket. De sajnos még ott is van egó. Egó egészen addig van, amíg el nem érjük az angyalok szintjét. Nekik már nincs egójuk, de szabad akaratuk sincs. Ezt hagyjuk, ez úgyis túl magasröptű. Szóval, most Jahve volt a teremtő, de már annyira elege lett belőle Földanyának, hogy elzavarta. Mivel elég sok hibát elkövetett, most épp tettei következményeivel szembesül, a saját „poklát” éli meg.

Mellesleg megjegyzem, hogy mindenkinek tettei következménye visszatalál hozzá. Akármit tesztek, vagy épp nem tesztek, az visszajut hozzátok. Ha jót cselekszetek az, ha rosszat az. És még az sem mindegy, hogy mit milyen szándék vezérel bennetek. Mindegy. Most új teremtőt választott Földanya. Hogy ez mivel fog járni, az a jövőben van, nem tudom. Egy biztos, mi végre szabadon elmehetünk. Nem mintha nem szeretnénk az embereket, csak már régóta itt vagyunk, és inkább hazatérnénk a saját dimenziónkba. Itt mi rabok vagyunk.

M: Azt fejtsd még ki kérlek, hogy miért álltál át a Fény oldalára.

A: Ez igazából nagyon egyszerű. Mivel már nincs itt az, aki idekötött minket, végre több út is van, amin segíthetek. Eddig egy volt, gonosz vagyok, és kiszabadulok innen. Most azt is választhatom, hogy az embereknek a választási lehetőséget úgy biztosítom, hogy ezeket elmondom. Aztán mindenki döntsön belátása szerint. Ha valaki azt hiszi, hogy bármit elkerülhet azzal, hogy nem dönt, nagyon téved, annak is meg lesz a maga fájdalmas következménye. Aki képes gondolkodni, kitalálhatja, mi jár annak, aki csak sodortatja magát az árral, és nem csinál semmit.

M: Most milyen feladatot vállaltál a Fény Szövetségében?

A: Most a képességeimet, és tudásomat épp abban kamatoztatom, hogy megpróbáljuk semlegesíteni az időjárás és földrengés-manipuláló szerkezeteket, a tudatmanipulálókkal együtt. Ezek a gépezetek nagyon jól el vannak rejtve, rendkívül erős biztonsági protokoll védi, mondhatnám áthatolhatatlan. Kevesen vagyunk, akik ismerik a kódokat, vagy egyéb lehetőségeket, hogy ezeket a gépeket működésképtelenné tegyük. Ilyen belépési kódokat generálunk, ami nem kis feladat.

M: Miért jó ez az emberiségnek? Ha ezt egy földönkívüli faj sem teheti meg beavatkozás nélkül, ti miért tehetitek meg?

A: Más is megtehetné, csak nem képes rá. Tudnotok kell, hogy kizárólag azért tehetjük ezt meg, mert a manipulálás eszközével akartuk elérni, hogy a sötétség oldalára álljon az emberiség. Viszont manipulálás nélkül kell dönteniük, szabad akaratból. Hát ezért, és ezért lehetséges, hogy egyáltalán átálljunk a fény és szeretet oldalára.

Amensi üzenetei 1.

 

M: Kedves Amensi. Kérlek, mondd el, személyedben kit tisztelhetünk.

A: Én a Marsról jött gyíkok egyike vagyok. Gondolom lesz, aki már ebből tudja, kivel van dolga. Igen, annak a fajnak a képviselője vagyok, akik megpróbálják elnyomni az emberiséget. Tudnotok kell, hogy én már nem vagyok ellenetek, de sokáig ez máshogy volt. Ahogy már „Rejtettkéz” is írta, mi azért jöttünk a hatodik dimenzióból, hogy segítsük az emberiséget. Sajnos ezt más módon, kellett tennünk, mint ahogyan gondoljátok. Amikor mi idejöttünk, Jahve volt a teremtőtök. Ő az embereket egy aranyos bégető birkanyájnak akarta, akik nagyon boldogok, és semmi mást nem csinálnak, mint neki zengnek himnuszokat, ódákat, dicséreteket. Egyszóval istenítenetek kellett őt. Cserébe ő adott nektek egy termékeny édenkertet. Viszont, mint várható volt, nem fejlődött az emberiség semerre. Ez azért egy idő után már őt is zavarni kezdte. Segítséget kért, hogy valaki álljon elő valamiféle ötlettel, mit lehetne tenni ezügyben. Ő is hatodik dimenziós lény, így nem is csoda, hogy saját Létsíkján élő testvéreihez fordult. Mi azt tanácsoltuk neki, miután kielemeztük az emberek helyzetét, hogy érdemes lenne kipróbálni, mi történik, ha az emberek szabad akaratot kapnak, hisz ez minden teremtett lelket egyébként is megillet. Gondolta, miért ne tegyünk próbát, bár annyira bízott az emberek jámborságában, hogy túl elbizakodott volt. Kipróbáltuk, ott a bibliai történet a Tudás Fájáról, gondolom ismeritek. Hát megbukott az elmélete, az emberek szívesebben kockáztatták a halhatatlanságot és az édenkertet, némi tudásért cserébe.

Ekkor Jahve éktelen haragra gerjedt. Azon kívül, hogy az embereket kiűzte az édenkertből, vagyis megváltoztatta a bolygó klímáját, minket arra kényszerített, hogy amíg ő itt van, tartsuk fenn a választási lehetőséget az emberek számára oly módon, hogy míg az ő imádata a pozitív út, addig mi a negatív oldalt képviseljük, nyomorítsuk, kínozzuk, nyomjuk el az embereket, hogy lássuk, ki mit választ. Csakhogy van itt egy harmadik út is, amit Jahve megint nem vett figyelembe. Az, hogy a tudás által az emberek képessé váltak felismerni, hogy nem Jahve a végcél, hanem van sokkal magasabban is értelmes intelligencia. Persze nem maguktól, de volt akitől megkaphatták a tudást, de a lényeg, hogy kibontakozott egy harmadik út, a szabadsághoz vivő út, ami a szeretet és fény útja. Az igazi Emberhez vezet, ahhoz a lélekhez, ami maga az emberi princípium, az emberi lényeg, az eredeti Őslélek. Ez úgy is történhetett, hogy ez az Őslényeg, vagy Ember, testet öltött, és egyszerűen elmondta ezt a választást a földieknek. Vagy pedig más, szintén hatalmas entitás, entitások szálltak alá és bújtak emberbőrbe, hogy ezt a tudást átadják. Most épp ők járnak köztetek, de ti persze vakok vagytok, mint eddig mindig is voltatok, és nem ismeritek fel őket.

Szóval egyszerűbben, van négy út. 1. Jahve imádata, nyalogatása, 2. A gonosz szolgálata, egymás elnyomása, harácsolás, stb. 3. A szeretet és fény útja, 4. Nem választotok semmit, csak lagymatagon elevickéltek. Mindegyik útnak ára van, mindegyik út áldozatokkal jár, és mindegyik útnak megvannak a maga következményei.

Amit én tanácsolnék nektek az az, hogy mindenképpen válasszatok. Nem tudjátok egyelőre, hogy ez mennyire fontos, de nagyon is az. Teljesen mindegy mit tesztek, az valamelyik kategóriába fog esni. Az életetek végén az ítéletet ti magatok fogjátok kimondani magatok fölött. Döntsétek el, hogy mire tartjátok magatokat. Aztán éljetek úgy, tevékenykedjetek döntésetek szerint. A lényeg a döntés, gondolkozás, szó, és tett. Ezek alkotnak egy egészet. Így válik teljessé a döntés.

M: Kérlek azt is mondd el, eddig mivel foglalkoztál.

A: Tudós voltam, egy föld alatti laboratóriumban dolgoztam. Ezekről a föld alatti létesítményekről én sem tudok valami sokat, csak annyit, amennyi a munkámhoz kellett, az meg igen kevés. Biológiai fegyverekkel kísérleteztünk. Vírusokkal dolgoztunk, azokat tettük hatékonyabbá. Programozható vírusokat akartunk létrehozni, amit bizonyos élőlények ellen lehet bevetni. Próbálkoztunk bőrszín szerint, aztán erő szerint is, vagyis hogy a gyengébbeket, vagy az erősebbeket irtsa ki a vírus, egyáltalán milyen élőlény ellen akarjuk, még szemszín szerint ható vírusaink is voltak. Ezek nanotechnológiával készültek. Arra jutottunk, hogy az ilyen vírusok a legkönnyebben programozhatóak. Aztán ezt a technológiát beépítettük az igazi vírusba, amit már agyonhibridizáltunk, ezért voltak olyanok, mint a sertés és madárinfluenza keveréke, ami igazán csak emberre hatott, és emberek közt terjedt.

Aztán ott voltak az időjárást, földmozgásokat szabályozó berendezések, amikkel az emberi tudatot is lehet manipulálni. És természetesen még a fegyvereknek széles skálája is manipulálja az emberek tudatát. A lényeg, hogy a rettegés a lehető legerőteljesebb legyen, mert a rettegő emberek olyanok, mint a birkák, könnyen megvezethetők, irányíthatók. A legnagyobb százalékuk képtelen arra, hogy a problémákra megoldást keressen, inkább kívülről várja a segítséget. Mi mindig készen álltunk, hogy kívülről segítsünk. Ott az orvostudomány, amely mérgekkel tömi az emberek szervezetét, közben arra is tanítja őket, hogy a segítség kívül van és nem belül, pedig az igazság pont az ellenkezője. A betegségeket mindig valami lelki ok váltja ki, nem egyszerűen testi tünetekről van szó. Ott az oktatás, amit úgy alakítottunk ki, hogy a lehető legkevésbé gondolkodni képes embereket nevelje ki, hisz aki gondolkodik, az egy pillanat alatt rájön az átverésre, és bizony ellenállna. Aztán ott a média, a legsikeresebb butító eszköz, a legegyszerűbben onnan tudjuk manipulálni a már elbutított embereket. A lényeg továbbra is az, hogy mindenféle félelmek gerjesztésével az emberek a mi segítségünket kérjék. Ott a bankrendszer, az élelmiszeripar, a gépek, a technikai eszközök, minden-minden azt a célt szolgálja, hogy bégető tömeget hozzunk létre. Ez a tömeg nyilván ellenállást vált ki néhány emberből, a segítségünkkel belőlük neveljük ki a vallási és egyéb fanatikusokat, a tömeggyilkosokat, öngyilkos merénylőket, a sorozatgyilkosokat. Nézzétek meg a mai fiatalokat is, mennyire egy agymosott deviáns banda. Hol a munkaszeretet? Hol a hagyományok tisztelete? Hol az értékek megbecsülése? Hol a gondolkodásra való képesség és hajlam? Hol a tudásszomj? Bennük már csak elvétve van ilyen. A legtöbb a saját anyját is megölné, ha azért drogot, vagy valamilyen menő cuccot kaphatna.

És az Internet is igen sikeres. Ott egy halom elszúrt információ. Mondok én valamit. Aki arra hívja fel a figyelmedet, hogy majd ő segít, te ne gondolkodj, csak várd, hogy mindent elintézzen, az nem a barátod. Az mindig is el akar majd nyomni. És a sok félrefordított üzenet, ami az űrből jön. Az egymásra mutogatás, hogy figyeljétek meg egymást, ki milyen ügynök vagy sem. Ez is csodálatosan a sötét erők működését segíti. Ne gondolkodj, ne nézz magadba, ne keresd a hibát, vagy a problémák megoldását magadban, csak kívül. Ez a lényeg. Ettől leszel irányítható, ettől leszel engedelmes. Aki ezt nem látja, annak máris kiszúrták a szemét. És röhej, hogy mennyire gyenge ez az emberi faj. Nem is csodálom, hogy senki nem siet a megmentésére. Gyengék vagytok! Birkák vagytok! Azt csinálnak veletek a sötét erők, amit akarnak! Kicsit valamit bekennek színes cukormázba, ti meg rögtön megeszitek! Nem vagytok készek a szabadságra? Úgy látom nem! Szolgák vagytok majd mind egy szálig. Mégis Jahve győz és az ő istenítését választjátok. Egyszerűen szánalmasak vagytok!

M: Aki nagyon kiakadt, annak ajánlom figyelmébe a következő üzenetet is, itt azért hagytam abba, hogy ne legyen túl hosszú egy-egy üzenet.

Razsiri üzenetei 2.

 

M: Kedves Razsiri. Remélem sikerült kicsit megnyugodnod, látom nagyon felhevítettek az érzelmek! Beszélnél esetleg kicsit ezekről az alagutakról?

R: Ne ítélj el, amiért ilyen harcias vagyok!

M: Miért tennék ilyet? Tapasztaltam, hogy a gyíkfélék harciasabbak a humanoidoknál, ők viszont alattomosabbak tudnak lenni. Szerintem a származásod is mutat némit indulatosabb természetedből, de ez engem nem zavar. Elfogadlak ilyennek, velünk mindig barátságos vagy.

R: Visszatérve a barlangrendszerekre, én pontosan nem tudom mi célt szolgálnak, ebbe nem avattak be, ha több információt szeretnél, kérdezd Raskant, vagy Oszeilkent, ők majd segíthetnek. Amit viszont tudok, az. az eddigi tapasztalatokból adódik, talán már ez is elég érdekes. Nem tudom te mit tudsz erről, de azt figyeltem meg, hogy sok olyan járat van, amit nem mostanában fúrtak, hanem régebbinek tűnnek. Mondjuk sok-sokezer évesnek. Egészen más energiákat érzek az ilyen járatokban. És ami még feltűnt, hogy ezek a járatok lejjebb vezetnek, mint a katonai létesítmények, mintha egészen bevezetnének a Föld gyomrába. Úgy tűnik nekem, mintha a Föld üreges lenne. Ezeket a járatokat nyilván azért tömik el fegyverraktárakkal, hogy senki ne mehessen le a Föld alá, csak olyanok, akiknek ezek az emberek megengedik.

M: Ez nagyon érdekes, nekem is vannak információim, de biztos ami biztos alapon, inkább majd megkérdezem valamelyik szíriuszi főparancsnokot.

R: Aztán sok olyan járat is van, amiben nagy csarnokok vannak. Ezek vagy valamiféle vallási központok lehettek, vagy valamiféle információtárak. Nézd, én nem jártam ezekben a járatokban, csak a jelentéseket olvastam. Igazából más sem járt bennük mi közülünk, mert csupán az a feladatunk, hogy feltérképezzük, hol vannak fegyverraktárak. Ahogy a műszereinkkel szkenneljük a földfelszínt, úgy válik láthatóvá az is, hogy az alagutak mélyebbre vezetnek, még néhány csarnok is látszik, amiben nincsenek fegyverek, sem más, jelenlegi emberi eredetű tárgyak. A műszereink ellenben érzékelik az energetikát is, így az is kiderül, hogy vannak olyan járatok, amik szent helyek felé vezetnek. Szent helynek nevezem az olyan energetikájú létesítményeket, amikben fejlett lények gyakorolták tevékenységeiket. Ezek lenyomatot hagynak maguk után. Olyan ez, mint a piramisok. Azok is szent helyek. Na, ezekben az üregekben is olyan energiaminták vannak, illetve hasonlóak, mint amilyen a piramisokban, és környékükön van. Innen következtetek arra, hogy szent helyek vannak a földben.

M: Ez nem is rossz.

R: Nem ám. Sok ilyen szent hely van a Földön. Inkább talán ezeket kéne újra használni, vagy az elveszett tudást kéne valahogyan ismét feleleveníteni, ahelyett, hogy valami kívülről jövő segítséget vártok.

M: Te magad is láthatod, hogy ezek el vannak rejtve, ha te sem tudsz behatolni fizikailag, akkor mi, egyszerű emberek, hogyan is tudnánk. Valószínűsítem, hogy lekaszabolnának minket, ha megpróbálnánk bejutni.

R: Tényleg érdekes, mennyire el tudod játszani az értetlent néha.

M: Ezt akkor most tisztázzuk le, remélem a többiekhez is eljut ez az információ. Értsétek meg, hogy az emberek nagy része igen kevéssé képes elmélyedni az információk végtelen tárházában. De az biztos, hogy csak kevés az, amit ezekből képesek megérteni. Tudom, hogy azt vállaltátok, hogy velem beszélgettek, kötetlenül, de ha már az is a szándékotok, hogy ezek a beszélgetések eljussanak embertársaimhoz, akkor tisztában kell lennetek azzal, hogy így kell viszonyulnom az információitokhoz.

R: Jól van, ebben igazad van. Térjünk rá, hogy mit is tehetnek az emberek az ügyben, hogy az elveszett információkhoz, tudáshoz hozzáférjenek. Először is, érdemes tanulmányozni a kérdéskört. Kérdés, hogy ki mit szeretne megtudni. Gondolom, hogy vannak olyan lehetőségek, amik hordozzák az információkat. Nálunk például vannak kövek és kristályok, amiket ha megérintünk, bizonyos tudásanyag birtokába juthatunk. Ha jól látom, nálatok gépek, meg papírok vannak erre. Akit érdekelnek bizonyos dolgok, azok igenis járjanak utána. Aztán, ha már nem találnak több információt, akkor lehet elmélyülten kutatni, ezek az elmélyülések is rengeteg kérdésre választ adhatnak. Sok információ van, ami hozzáférhető energia formájában. Az elmélyülések során ezeket az energiacsomagokat kell feltárni, majd értelmezni. Ehhez fontos az érzés, de a gondolkodás is. A lényeg, hogy mindig legyen egy cél. A cél lehet az, hogy valami kérdésre megkeresem a választ. Aztán tenni kell érte, és nem várni, hogy majd egyszer elém akad a válasz. Arra persze kell számítani, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik, de csak akkor, ha keressük is a választ, több irányból. Most adtam néhány tippet, ezeket érdemes körüljárni.

M: Köszönjük, ez igazán hasznos, én is ajánlom ezeket. A gépeknél az internetre gondolt Razsiri, bár az onnan jövő információkat is bizony erősen szelektálni érdemes, a papír gondolom világos, hogy a könyveket jelenti. Itt is érdemes kellő körültekintéssel lenni, csakúgy, mint a meditációkban.

Razsiri üzenetei 1.

M: Kedves Razisiri. Te is mondj magadról néhány dolgot, ki vagy, mit csinálsz itt, hogy kerültél ide.

R: Én a gyíkfélékhez tartozom. A nálatok skorpiónak nevezett rendszerből jöttem. Jelenleg az a feladatom, hogy titeket védjelek, már amennyire ez lehetséges.  Ez egy érdekes történet volt. Kiderült, hogy a hajóinkon beépült sötét szándékú gyíkok vannak, akik folyamatosan szabotálták a munkánkat, titeket zaklattak. Mikor aztán erre fény derült, néhányan elhatároztuk, hogy megtisztítjuk a hajóinkat a gyanús elemektől. Mikor ez sikerült, a maradék hajónk ránk támadt, és a Fény Szövetségénél kerestünk menedéket. Mi elhatároztuk, hogy a szeretet útján fogunk járni. Rengeteget tanultunk a szíriusziaktól, bár még hosszú út áll előttünk.

Jelenleg a mi feladatunk, hogy segítsünk a Fény Szövetségének a földi, föld alatti fegyverraktárak feltérképezésében. A mi feladatunk nem az, hogy a fegyvereket semlegesítsük, vagy megtisztítsuk tőlük a Földet. Egyszerűen csak feltérképezzük a földalatti alagútrendszereket, és ha fegyverraktárakat találunk, akkor meghatározzuk a pontos koordinátákat, és értesítjük a Fény Szövetségét. Tudom, hogy ez egy komplex feladat kicsiny szeletkéje, de nekünk a nagy feladatból csak ennyi a részünk. Tekintve a Föld méretét, és alacsony létszámunkat, ez nem is kis feladat.

Erre egyáltalán azért van szükség, mert máshogy áll a helyzet, mint azt az emberek nagy része gondolja. Nem annyi a Föld, amennyit tudtok. Sokkal komplexebb dolog. Nagyon érzékeny energiarendszer, amit jobb, ha nem piszkál senki, aki nem ért hozzá. Igen nagy károkat okozhat avatatlanok energetikai beavatkozása, még ha a lelkes jó szándék is vezérli az embereket. Ahhoz, hogy a spiritualitás, a szeretet útján járjatok, nem elég a lelkesedés. Amekkora jóval kecsegtet, akkora a felelősség is. Látom rajtatok emberek, hogy rengetegen szeretnétek magas szintű dolgokkal foglalkozni. Ami itt nem mindegy, az alapmotiváció. Sokan vagytok, akik csak azért terelődtetek ebbe az irányba, mert hatalmat reméltek bizonyos energiák fölött. Persze, kinek ne lenne csábító, ha azt mondják, bizonyos módszerekkel gazdagsághoz juthatsz, hatalmad lehet embertársaid felett, megszerezheted álmaid férfiét, vagy nőjét. Igen ám, de azzal nem számoltok, hogy a tetteitekért bizony felelősséget is kell vállalnotok. Ha valakinek az életét megváltoztatjátok akármilyen erővel, vagy energia segítségével, akkor az a ti életetekre is hatással lesz. Ez nem mindig a jó hatás.

Az emberek szeretik a maguk képére formálni a környezetüket. Ezzel önmagában nincs is gond, csak azzal, hogy ezt mi módon teszitek. Ahelyett, hogy próbálnátok az összhangot keresni Földanyátokkal, inkább a saját érdekeiteket részesítitek előnyben. Nem akartok kollektívan gondolkozni, csak a magatok hasznára fordítani mindent. Aztán csodálkoztok, hogy idáig fajultak a dolgok. Most meg várjátok, hogy ki segít majd nektek.

A mi feladatunk itt jelen helyzetben az, amit leírtam, és nem több. Nekünk nem feladatunk semmi ezen kívül. Nem fogunk rajtatok segíteni. Talán még azt is elmondhatom, hogy sem a Fény Szövetsége, sem a szíriuszi flotta, és a többi galaktikus lény sem fog segíteni. Mindenkinek megvan a maga szerepe itt a Föld körül. Tudom, hogy eddig olyan üzenetek tömkelegét csatornázták nektek, hogy majd kívülről mindenki megold itt mindent, ti meg csak várjátok békésen a dolgokat. Nem így lesz. Mi azért vagyunk itt, mert Földanya megkért rá. Mi kizárólag őt védjük, akár ellenetek is. Az csupán egy járuléka ezeknek a dolgoknak, hogy amikor például nem engedik, hogy felrobbanjon egy atombomba, hozzátenném, ezt a szíriusziak intézik, akkor ebben nektek is hasznotok van. Ez csupán járulék, nem titeket védtünk, csak Földanyát.

Ti mit tehettek? Találjátok ki. Foglalkozzatok önmagatok fejlesztésével. Ha mindenki csak a saját portáján rendet tart, akkor meglátjátok megváltozik világotok arculata, és nem ellenetek fordulnak az energiák, amik például az időjárást is szabályozzák, hanem mellétek állnak ugyanezek, és megteremthettek egy csodálatos Földet.

M: Kedves Razsiri. Nem gondolod, hogy túl keményen fogalmazol? Amiket elmondtál, sokakból nagy ellenállást fog kiváltani. Ezt szeretnéd?

R: Akár ezt is. Valóban lehet, hogy nyers a modorom, de a gyíkféléknek ilyen, majd hozzászoksz, és a többi ember is hozzászokik. Vagy nem olvassa majd üzeneteimet, mindenki saját döntése. Engem nem zavar, ha szavaim haragot váltanak ki. Inkább abba kellene belegondolnia az embereknek, hogy az a rengeteg felelőtlenség, amit az emberek öntudatlanságukban elkövettek a nekik életet adó Föld ellen, az hova vezet. Én vagyok kemény? Szerintem keményebb lesz Földanya haragja, majd meglátod. Így sem véletlen az a rengeteg időjárási anomália, ami már most is létezik, és sújtja az emberiséget. Olyan nincs, hogy van egy működő űrhajóm, azt tönkreteszem, aztán meg javítsa meg valaki helyettem. Nálunk a pici gyermekeknek is ezt hamar meg kell tanulnia. Az emberiség olyan itt, mint egy oktalan gyermek. Nem az a baj, hogy játszanak, hanem az, hogy mindezt felelőtlenül teszik.

M: Értelek Razsiri, de tudnod kell, hogy soktényezős játék ez, az emberek nagy részét félrevezették, azért viselkednek így.

R: Ezt én értem, de ha tegyük fel megölöm a gyermekedet, akkor nem mindegy neked, hogy miért tettem? A végeredmény az, hogy a gyermeked halott. Akár meg is ideologizálhatom miért öltem meg, bizonygathatom, hogy ezzel mekkora jót tettem neked, vagy az emberiségnek, de a lényegen szerintem nem változtat. De ha annyi eszed van, akkor örülj, hogy így történt. Az emberek most nem hogy örülnek, de kárörvendnek lelkükben, hogy meg is érdemelte. Majd aztán jön az, amit meg az emberiség érdemel meg, és nem kell csodálkozni, hogy a környezet és Földanya hozzáállása is olyan, mint amilyen eddig az embereké volt. 

M: Kedves Razsiri. Most tartsunk egy kis szünetet, amíg megemésztik ezeket az információkat embertársaim. Nem lesz egyszerű. Ne csodálkozz, ha kicsit ellenszenvesnek fognak majd ezek után tartani téged.

R: Rendben, nem fogok csodálkozni. Legalább ti értitek miről beszélek…