Salusa üzenetei 4.

 

M: Kedves Salusa. Azt mondtad, beszéljük át Zilon üzeneteit. Szerintem nagyon egyértelműek. Te mit gondolsz erről?

S: Azt gondolom, hogy azért van erre szükség, mert te magad is láthattad, hogy vannak olyanok, akik nem értik a szavait, és ezért teljesen el is utasítják Zilont.

M: Én úgy gondolom, hogy mindenkinek szabadon joga bizonyos információkat hitelesnek, vagy hiteltelennek ítélni. Az a véleményem, hogy az embereknek nincs szüksége arra, hogy ráerőltessenek olyan információkat, amiket nem éreznek hitelesnek. Mindenki döntse el maga, hogy miben hisz, miben nem. Zilon üzeneteihez az eddigi hozzászólások számomra teljesen elfogadhatóak, tudtam, hogy ez lesz, nem véletlenül írtam az elejére, amit írtam.

S: Én is egyet értek nagyrészt ezekben, de felhívnám a figyelmedet arra, hogy ettől még akkor is Zilon lesz az új teremtőtök. Talán segít a megértésben, ha egy kicsit mesélek a mi bolygó szintű teremtőnkről, és a bolygónkról is. Azért szeretnék ezekről a dolgokról beszélni, mert talán jobban elfogadhatóvá válik a kételkedők számára, hogy nem feltétlenül csak egy fajta teremtői hozzáállás létezik, hanem ahány ember, annyi hozzáállás, és annyiféleképpen tudnak a teremtők is együtt dolgozni a bolygókkal.

M: Rendben, remélem lesz foganatja, és könnyebben elfogadják Zilont majd az emberek. Egy biztos, elfogadják, vagy sem, előbb-utóbb kiderül mi az igazság vele kapcsolatban.

S: Látom az energetikádat, azért bánt téged a dolog, és a kritikát magadra vetted, úgy érzed, téged tartanak felelősnek. Magadra vetted ezt a dolgot és a saját hitelességed mégiscsak érdekel. Ne filozofáld túl a dolgot, ez csupán az egód játéka. Emlékezz a 13 pontra, ami szerint az utadat járod. Jók azok a pontok, irányt mutatnak neked.

Az első dolog, ami itt érdekes, hogy az isteneket, az emberek hatalmas erejű lényeknek állítják be, akik ki tudja hol, a Mennyek magaslatain léteznek, elérhetetlenek, megközelíthetetlenek, nem is lehet róluk máshogyan, csak magasztosan nyilatkozni.

Ez azért is érdekes számomra, mert például a görögök annyira emberinek alkották meg isteneiket. Minden tulajdonságukból sütött az emberség. Ugyanúgy viselkedtek, mint bármelyik embertársatok, csak nem a Földön, hanem az Égben éltek, és több hatalommal, vagy varázserővel bírtak, mint az egyszerű halandók, ja, és persze halhatatlanok voltak.

A halhatatlanság például nem is akkora kunszt, ha belegondolsz, mind halhatatlanok vagyunk. Csak tovább kéne egy kicsit látnotok az orrotoknál. Az energia nem vész el, csak átalakul. Jól mondom? Mi ez, ha nem a halhatatlanság elsőrangú bizonyítéka? Ja, hogy az anyagi test eloszlik, mert kiszáll belőle a lélek. El kéne döntenetek, hogy tulajdonképpen kik, mik vagytok. Pusztán atomok összessége, egy fizikai test? Akkor valóban halandóak vagytok. Azonban, ha már azt nézzük, hogy van tudatotok, lelketek, szellemetek, akkor érdemes azt is tudnotok, hogy abban a pillanatban, amikor ráeszméltek arra, hogy többek vagytok a fizikai megjelenéseteknél, akkor a kezetekbe hull a halhatatlanság. Ez ennyire egyszerű. Ti mindannyian halhatatlanok vagytok, mert egy olyan Egység részei vagytok, aminek nincs kezdete és vége. Amikor azt olvassátok a szent könyvetekben, hogy én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég, ez csak annyit jelent, hogy minden az Egy Teremtőből indul, és belé tér vissza. De ez nem jelenti azt, hogy annak az életnek, ami Belőle folyamatosan árad, mert Ő maga az Élet, annak valamikor is vége szakadna. Vége csak a fizikai létezésnek van, azért, hogy az elhasznált ruhátokat levethessétek, majd egy hozzátok sokkal jobban passzoló, új igényeiteknek jobban megfelelő, új ruhát vegyetek magatokra. Azt hinni, hogy halandók vagytok, olyan, mint ha azt hinnétek, hogy ti az a ruha vagytok, ami a testeteket borítja. Nem abszurd? Képzeljétek el, hogy nem veszitek le sosem a babaruhát, amit először rátok adtak, mert akkor nem lesz testetek. Viccesen néznétek ki rongyászakadt rugdalózóban, vagy pólyában nem? Nos ahogyan a kinőtt, szakadt ruhát lecserélitek valami szebb, jobb, újabb, méretben jobban rátok illő ruhára, úgy cserélgetitek fizikai megjelenésetek is. De attól még nem haltok meg. Ha jól végiggondoljátok, a halhatatlanság nem is akkora kunszt.

A másik, hogy a gondolataitokban máshogy osztjátok fel a dimenziókat, ami nem baj, lehet milliárd dimenzióban is hinni, csak ez olyan, mint ha azt mondom, hogy egy csipet só, vagy 4568 mol NaCl. Ugyanaz, csak az egyikben nagyobb a szám, de mértékben ugyanazt jelenti. Mindegy, hogy 144 dimenzióban, vagy 13-ban hisztek. Ha egyszer valaki épp 13 részre osztja a Teremtőtől a dimenziókat, akkor az információkat eszerint érdemes a ti felosztásotokba átültetni. Ami egy 13-as rendszerben a 7. dimenzió, az a 144-es rendszer szerint 77-78. dimenzió. Ilyen egyszerű. Ez a Médium éppen a 13-as felosztást használja. Legyetek kreatívabbak. Annyiszor hallom, hogy mert Ashtart valaki nem 5. dimenziós lénynek tartja, hanem ki tudja milyen magas számú dimenzióból jöttnek. Vagy számoljatok arányosan, vagy gondoljátok át, vajon tényleg annyira nagyhatalmú lényről van szó, hogy azonosítani kell a Teremtővel? Azért Ashtar nem egy olyan fú de fejlett lény, ha engem kérdeztek. Nem akarom senkiben összedönteni az Ashtar vallást…

A ti eddigi bolygó szintű teremtőtök, Jahve, például a 13 felosztás szerint 6. dimenziós lény. Ez azért azt jelenti, hogy sokkal, de sokkal fejlettebb, mint Ashtar. Remélem ebben azért egyet tudunk érteni, mégiscsak Jahve egy egész bolygó társteremtője, Ashtar meg csak egy főparancsnok volt, a sokból. Legyetek reálisak. Jahve, mint 6. dimenziós lény hatalmas dolgokra volt képes, és itt ne csak a Vörös-tenger kettéválasztására gondoljatok, az egy kedves kis mese, de ennél sokkal többre képes. Olyan szabályokat hozhatott, és alkalmazhatott, ami befolyásolta az egész hitrendszereteket, az életviteletek, azt, hogy milyen energiák mennyire hathatnak körülöttetek, szóval egy sokkal magasabb szintű irányításra volt képes, amíg veletek volt. A mai napig a hatása alatt vagytok, míg teljesen el nem törli az új teremtőtök a régi szabályokat. Túlzás Ashtart annyira felmagasztalni, hogy már Jahve szintjére helyezzétek őt. Ezt a példát csak azért hoztam fel, mert ez a legszembetűnőbb a közeli időkben.

Az is furcsa számomra, hogy annyira hozzászoktatok az engedelmeskedéshez, a fanatizmushoz, hogy állandóan azt várjátok, hogy valaki mondja meg mit csinálhattok, és mit nem. Eszetekbe nem jut, hogy magatok is kitalálhatnátok. Nektek ez nem furcsa? Szerintetek ez így teljesen jól van? Ennyire szolgák vagytok? Miért nem vágytok a szabadságra?

M: Kedves Salusa, hát hogyan vágyna az emberiség a szabadságra? Akkor vége lenne az önsajnálatnak, hogy azért ilyen rossz, vagy olyan rossz az emberek élete, mert valaki elrontotta. Akkor kénytelenek lennének beismerni, hogy ők azok, akik a saját bajukat okozzák, nem tehetnek felelőssé magukon kívül senkit. Hogyan gondolod, hogy ez jó lenne?

S: Sajnálom, hogy ez így van. Én nem tartom magam egy fanatikusan spirituális egyénnek, de az biztos, hogy nem engedném, hogy bárki megmondja mit csináljak. Az más, hogy amikor egy hajón teljesítek szolgálatot, ott figyelembe kell venni a körülményeket, és el kell várnom, hogy a parancsaimat teljesítsék. Ott azért más, az egy zárt közösség. Ha azt akarom, hogy a flotta megmaradjon, akkor bizony olyan döntéseket kell hoznom, ami mindenkinek a javát szolgálja, de nem biztos, hogy teljesen egyéni szinten, hanem kollektív szinten. Ez most nem ide tartozik, majd kifejtem ott, ahol a helye van. Természetesen én is teljesítek parancsokat, de az egyéni fejlődésembe nem engedek senkit beleszólni. Ha úgy tartja kedvem, és elértem a tudatosság azon magas fokára, hogy képességem is meglegyen hozzá, ezért természetesen folyamatosan dolgozom magamon, akkor biztosan dimenziót fogok váltani. Nem várom meg, míg valaki megmondja mit kell tennem ennek érdekében. Tudom, hogy ilyen szempontból mindenki teljesen egyedi szerkezet, egyedi módon működik, így egyedi lesz a fejlődése is, a felfogóképessége is. Adhatnak ötleteket, de meglépni a szinteket csak én magam tudom, senki más helyettem, így ezt a hatalmas erőt nem is engedem át másnak. A saját életemet én magam formálom és irányítom.